Az 1944. nov.13-i hírek összehasonlítása a másnapi újságok híranyagával

A Rádiójáték wikiből

Illésy Géza

Az 1944. nov.13-i hírek összehasonlítása

a másnapi újságok híranyagával

E dolgozat célja az 1944. november 13-i – háborús helyzetről beszámoló – rádiós hírek és a másnapi – november 14-i – magyar sajtótermékek híreinek összehasonlítása, és ezen keresztül annak a képnek a részbeni rekonstruálása, hogy a magyar médiából e napokon tájékozódó ember milyen betekintést kaphatott a II.világháború aktuális eseményeibe, a szovjet csapatok Duna-Tisza közötti novemberi tevékenységébe. A dolgozat első részében a nov.13-i rádióban, és a nov.14-i nyomtatott sajtóban megjelent háborús híreket vetem össze egymással, második részében arról beszélek röviden, hogy milyen az a reprezentáció, amit e médiumok adnak a vizsgált napok magyar valóságáról. Hiteles mindez? Miért csak szovjet veszteségekről és sikeresnek bemutatott német akciókról hallunk/olvasunk?

A november 14-i sajtó vizsgálatakor elsősorban a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék és az Összetartás nevű napilapok híranyagára koncentrálok, amik több ponton megegyeznek a november 13-i rádiós hírekkel. Az akkori sajtóviszonyokról való reális képhez hozzátartozik, hogy 1944. március 19-e – Magyarország német megszállása – után pár nappal a liberális, független és baloldali sajtót betiltották<ref>Buzinkay Géza – Kókay György, A magyar sajtó története I.- A kezdetektől a fordulat évéig, Budapest, Ráció Kiadó, 2005, pp. 218. A 1944-es magyar sajtótermékekről való állításaimat is főleg az előbbi műre alapozom.</ref>, majd pedig Horthy Miklós október 15-i kiugrási kísérlete és a nyilas hatalomátvétel után már csak néhány lap jelent meg hazánkban (Budapest ostromáig), köztük az előbb említett Nemzeti Ujsag Uj Nemzedék, a nyilas elkötelezettségű és hanghordozású Összetartás, a Függetlenség, és annak bulvár párja: az Esti Újság, a Magyarország, a Pest, az Uj Magyarság, a Magyarság, valamint a szovjet hadsereg által szeptembertől kiadott Magyar Újság <ref>Fontos azonban annak rögzítése, hogy e sajtótermékek archiválásában hiányok mutatkoznak, több lapszám hiányozhat a számon tartott magyar archívumokból. Ez utalhat arra, hogy aznap az adott napilapnak nem jelent meg száma, de arra is, hogy e szám elveszett a II.világháború végén, vagy az azt követő időszakban, így e számokat az Országos Széchenyi Könyvtár archívuma sem tartalmazza. Ezt figyelhetjük meg a Nemzeti Ujsag Uj Nemzedék és az Összetartás esetében is, amiknek 1944. november 12-én (vasárnap) biztosan jelent meg száma, ugyanakkor a november 13-ai lapszám mindkét újságnál hiányzik, viszont november 14-én ismét kiadták őket, Budapesten. </ref>. Buzinkay Géza írja<ref>Buzinkay Géza – Kókay György, A magyar sajtó története I.- A kezdetektől a fordulat évéig, Budapest, Ráció Kiadó, 2005, pp. 219.</ref>, hogy ”hamarosan már csak két nyilas lap jelent meg eredeti formájában, de a budapesti ostromig csak hetek voltak hátra.” <ref>Ehhez hozzá kell tenni, hogy Debrecenben éppen 1944. november 15-én indult a Néplap, Szegeden pedig négy nappal később a Délmagyarország. </ref>

A november 13-i rádiós és a november 14-i (keddi) magyar újságokbeli hírek rendkívül hasonlóak, több hírnek egy az egyben való átvételét figyelhetjük meg, a nov.13-i (hétfői) hírekből, ami nem meglepő, hiszen számolnunk kell a lapok publikációjából adódó természetes késéssel. A nyomtatott lap a napközben történő aktualitásokat csak másnap képes közölni, míg a rádió ilyen szempontból rugalmasabb, a frontokról érkező információkat hamarabb be lehet mondani, akár még aznap. Ennek megfelelően a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék és az Összetarás is november 14-i számában közli Adolf Hitlernek november 12-én a német néphez intézett kiáltványát<ref>Hitler beszéde 1923.november 9-ének évfordulójára készült, de csak 1944.nov.12-én került felolvasásra Heirich Himmler SS-birodalmi vezető által, Münchenben, amiről a Német Távirati Iroda tájékoztat.</ref>, míg ugyanez a rádiós hírekben már november 13-án szerepel. Éredekes lehet emellett az a megfigyelés, hogy a 13-i rádiós hírek úgy beszélnek Hitler proklamációjáról, mint amit a magyar sajtó már 13-án (hétfőn) közölt. Ezzel szemben Hitler kiáltványa a német néphez<ref>Hitler kiáltványa a német néphez c. cikk, Nemzeti Ujság Uj Nemzedék, 1944. nov.14. kedd, 1.oldal </ref> a vizsgált napilapok 14-ei számában szerepel, teljes terjedelemben (ahogyan az a rádióban is elhangzik). A félreérthetőséget az okozza itt, hogy nem egyértelmű, a rádiós hírek a 13-ai, vagy 14-ei nyomtatott lapokra hivatkoznak, amikor azt közlik: ”A magyar sajtó vezető helyen teljes terjedelmében közli Hitler Adolf német vezér és kancellár kiáltványát a német néphez.” <ref>Angol és magyar nyelvű hírek, 1944. november 13-án, hétfőről keddre virradó éjjel RH, Forrás: M.T.I.</ref> Mivel a nov.14-i nyomtatott lapok (a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék és az Összetarás) összefoglalót közölnek a Hitler által írt beszédről, így sokkal részletesebbek, mint a rádiós hírek tömör közlései ugyanerről.

Megállapítható, hogy a vizsgált két napon a Führer kiáltványa igen nagy hangsúlyt kapott a magyar médiában, hiszen eszmei alátámasztását jelentette a hazánkban kormányzó hatalomnak – a nyilasoknak –, akiknek természetes volt a német vezető e beszédének publikálása, mivel az saját hatalmuk igazolásaként is szolgált.

Megfigyelhető emellett, hogy míg az általában mérsékeltebb hangon<ref>A Nemzeti Ujság Uj Nemzedék - et olvasva sokkal kevésbé érzékelhető az újság által sugallt nyilas/hungarista ideológia és Szálasi Ferenc neve is sokkal kevesebbszer olvasható. Ezzel szemben az Összetartás nyíltan nemzetiszocialista/hungarista, amit a címlap tetején, az újságcím alatt helyet kérő nyilaskereszt embléma is kifejez. </ref> szóló Nemzeti Ujság Uj Nemzedék a címoldalon közli Hitler kiáltványát, – ami egyszersmind a második oldal felét is elfoglalja – addig a hagyományosan radikálisabb, nyíltan antiszemita, szélsőjobboldali Összetartás – érdekes módon – csak a 4.oldalon közli azt, (igaz, ugyancsak teljes terjedelemben). Helyette az Összetartás címoldalán propagandisztikus publicisztikát olvashatunk, Csehi Ferenc felelős szerkesztő tollából, aki a magyar menekülteknek való humánus segítségnyújtásról, a közteherviselésről és a kitartás fontosságáról ír.

A rádiós és újságbeli híreknek ugyanazok a hírforrásai (az Interinf, a Magyar Távirati Iroda, és a Német Távirati Iroda), így sokszor átírás nélkül közlik az eredeti hír szövegét, aminek valóságtartalmának vizsgálatára se igénye, se kapacitása nincs a magyar médiumoknak. A Nemzeti Ujság Uj Nemzedék nov.14-i számát és a tegnapi rádiós híreket összevetve ilyen szó szerinti egyezéseket találhatunk, ahol többször mondatok, de előfordul, hogy egész újságcikkek egyeznek az előző nap rádiós híreivel. A lapoknak tehát egyrészt nincsen kapacitása az eredeti nyers információk átfogalmazására, másrészt, mivel az újságírók maguk is e beszámolókból értesülnek a harcokról, így nincs értelme a hiányos információk, hiányos ismeretek alapján való átírásának. A nov.13-i rádiós hírek elemeinek szó szerinti közlését láthatjuk nyomtatásban például a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék másnapi (nov.14-i) számában, ahol a Duna-Tisza közti csatáról, a szovjetek Jászberényből való kiveréséről<ref>Ez egyszersmind a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék szalagcíme: „Jászberényből kivetettük a támadó szovjet-páncélosokat” </ref>, a ceglédi-szolnoki vasútvonaltól északra elért 5 kilométeres német térnyerésről, a Metz két oldalán levő térségben zajló fontos csatáról, Diedenhofenről és fellegváráról, az olaszországi forli csatáról ugyanazokkal a mondatokkal számol be, mint a mintául szolgáló rádiós anyag. (A lapban hosszabb cikkekben találhatók ugyanazok a mondatok, amiket a rádió előző nap tömören közölt.) A magyarországi hadszíntér – sajtóban és rádióban, nov.13-14-én leghangsúlyosabb eseménye egyébként egyértelműen – a bolsevisták Jászberényből való kiverése volt.

Látható, hogy a 13-i rádiós hírek alapjául egyrészt az Interinf vasárnapi jelentései, másrészt a hétfői (13-ai) német hivatalos jelentés <ref>lásd egészében a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék nov.14-i számának 2.oldalán

</ref> szolgált, ami a nyugati (lotharingiai), keleti (magyar) és olasz harcokról, illetve frontokról is röviden tájékoztatott. A Német hivatalos hadijelentést a vizsgált két napilap (Nemzeti Ujság Uj Nemzedék, Összetartás) is megjelentette.

A Nemzeti Ujság Uj Nemzedék és az Összetartás ugyanúgy közli a Deutsche Allgemeine Zeitung rövid helyzetelemzését a magyar hadszíntérről<ref>lásd: Nemzeti Ujság Uj Nemzedék, 1944. november 14. szám, 2.oldal, illetve Összetartás, 1944. november 14. szám, 2.oldal</ref>. A német lapra való hivatkozás a sajtószemle fogalmát, gesztusát juttatja eszünkbe, amellett, hogy felismerjük, a rádiós hírekből kimaradt a német lap szemléje. De hozható még egy-két példa arra, hogy a magyar médiumok nem egymástól vesznek át híreket, hanem valami olyat közölnek, amit a másik nem. Úgy látszik, a német titkos fegyverként emlegetett V.2.-ről való híradások is ”médiumfüggőek”, hiszen míg a V.2. harcászati jelentőségének tárgyalására és lelkesítésként való emlegetésére a nyilas Összetartás cikkeket áldoz november 12-14. közti számaiban, addig se a rádió, se a másik napilap nem hozza szóba a London ellen bevetett új német fegyvert. Bár a rádiós hírekben mégis szerepel egy mondat: ”A London elleni megtorló tűz folytatódott”<ref>Angol és magyar nyelvű hírek, 1944. november 13-án, hétfőről keddre virradó éjjel RH, Forrás: M.T.I.</ref>, még sincs szó semmiféle titkos fegyverről, a V.2. elnevezés sem szerepel.

Meg kell említeni továbbá, hogy egy, vagy két esetben egy-és ugyanazon médium által, ugyanabban az időben közölt hírekben is ellentmondásokat találunk. Vegyük a nov.13-i rádiós híreket, amikben a két forrásból (Interinf, német hivatalos hadijelentés) származó információkban eltérés mutatkozik, amit a közléskor senki sem korrigált. Bár az ezen eltérésekre való rámutatás nevetségesnek tűnhet, mégis megfigyelhető, hogy a rádiós hírekben lévő ellentmondást aztán a másnapi újságok is ugyanúgy átvették. Ilyen ellentmondás, amikor azt olvashatjuk, hogy Jászberény visszavételekor a németek 50 szovjet páncélosból 34-et lőttek ki, két bekezdéssel odébb már azt közlik, hogy 35-öt. E hiba létének megemlítése nevetséges lehet, mégis az akkori újságok hírközlési mechanizmusát jellemzi talán. Ellenőrzés nincs, csak közlik – változtatás nélkül – azokat az anyagokat, amiket a szerkesztőségek kézhez kapnak.

Megfigyelhető általában a háborús (mind rádiós, mind újságokbeli) híradások sajátos stílusa, az, hogy csupán az egyre inkább szorongató szovjet/amerikai/angol fegyveres erők „megtorpantásáról”, „visszavetéséről” és a németek által megsemmisített harci járművekről számolnak be, saját veszteségeikről sohasem. Ez természetesen a háború médiareprezentációjának kialakult szabályaiból adódik, és részben azt célozza, hogy a hadviselő ország népe lelkes, eltökélt maradjon a sajátjai sikereit hallva, (még ha azok valószínűtlenek is), illetve ne törjön ki pánik a nép körében. A kérdés tehát adott: beszélhetünk-e egy adott újság (esetünkben a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék és az Összetartás) objektivitásáról, ha háborús szituációban kell saját országának és katonai erőinek helyzetéről beszámolnia oldalain? Vajon a leplezetlen valóságot fogja-e közölni? A válasz mindkét kérdésre: nem, főleg ha a kilátástalan helyzet leplezése, elkendőzése politikai célokat szolgál, gondoljunk csak a Német Birodalom propagandájára, ami épp a vizsgált lapok számaiban is tapintható. A nov.14-i számokban olvashatjuk Göbbels nov.12-i, berlini beszédét a Volksturmhoz<ref>lásd: Titkos fegyvereink sora még nem ért véget, Nemzeti Ujság Uj Nemzedék, 1944. november 14. szám, 4.oldal</ref>, amely beszéd – az Összetartás hasábjain közölve – kétségkívül a magyar olvasóra is hatni kíván; vagy emlékezhetünk Hitler hangsúlyos proklamációjára is.

A propagandával és a vizsgált magyar médiumokkal kapcsolatban fontos annak meglátása, hogy míg a november 13-i rádiós hírek és a Nemzeti Ujság Uj Nemzedék oldalain lévő írások viszonylag tárgyilagosan tolmácsolják a hozzájuk beérkezett háborús információkat, addig az Összetartás inkább tartalmaz publicisztikai írásokat, E/2.személyű közvetlen, provokatív megszólításokat és több olyan szubjektív elemet (antiszemita, antibolsevista megnyilatkozások, propaganda-jelleg), amik nem nevezhetők se objektívnek, se hír jellegű újságírásnak. A stílusbeli különbségektől elvonatkoztatva mégis a magyar médiumok híreinek összhangja figyelhető meg, ami a rádiós és a nyomtatott sajtóbeli hírek közös forrásában és a híradások egyezéseiben mutatkozik meg, bár a hírek valamelyes strukturáltsága és egyezése természetesen alapkövetelmény kell, hogy legyen egy XX.századi információs társadalomban.

Bibliográfia:

Nemzeti Ujság Uj Nemzedék, 1944. november 12-14. lapszámai (OSZK archívum, mikrofilmen)

Összetartás, 1944. november 12-14. lapszámai (OSZK archívum, mikrofilmen)

Buzinkay Géza – Kókay György, A magyar sajtó története I.- A kezdetektől a fordulat évéig, Budapest, Ráció Kiadó, 2005, pp. 190-223.

Romsics Ignác, Magyarország története a XX.században, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, pp.151-252.

Rubicon – történelmi folyóirat, Kik voltak a nyilasok? c. 2004/11. lapszám