„Az öreg hal és a tenger” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
(Új oldal, tartalma: „3. Műsor, 1982.11.05. péntek, 23:00 – 23:30 (30 perc) Vámos Miklós hangjátéka Rendező: Barlay Gusztáv Zenei munkatárs: Troszt Margit Dramaturg: Magos Györg...”)
 
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
3. Műsor, 1982.11.05. péntek, 23:00 – 23:30 (30 perc)
+
1978. április 24. hétfő Harmadik Műsor 18:05 (30 perc)
 +
 
  
 
Vámos Miklós hangjátéka
 
Vámos Miklós hangjátéka
18. sor: 19. sor:
 
Hal: Mádi Szabó Gábor
 
Hal: Mádi Szabó Gábor
  
 +
 +
 +
== Két főszereplő, két gigászi küzdelem – egy a legnagyobb fogásért, és egy az életért ==
 +
 +
 +
Az öreg hal és a tenger. Nem, nincs elírva a cím. Vagyis, Vámos Miklós írta el. Szándékosan tette, hisz ebben a hangjátékban a halnak jut hangsúlyosabb szerep. Természetesen, aki csak rápillant a címre, az oly jól ismert Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című Nobel-díjas kisregényre (1952.) asszociál. Hogy ez jó cím e? Nem tudom, mindenesetre leíró, hisz a Mádi Szabó Gábor által megformált hal tényleg öreg a hangjátékban – ez már a hangjáték első perceiben kiderül.
 +
 +
Vámos Miklós 1978-ban készült hangjátéka több puszta halásztörténetnél. Mindössze 30 perc alatt – ami pont elég ahhoz, hogy fennmaradjon az érdeklődés, és ne váljon vontatottá a mű -, a hitelesen játszott színészi játék segítségével sikeresen ábrázolja az emberi lélek mélységét, és azt az emberben rejtőző erőt, akaratot és kitartást, ami a későbbiekben kiderül: ugyanúgy megvan egy halban is. Hemingway alkotásához hasonlóan ebben a darabban is három szereplő van csupán: a hal, az öreg halász, és az ifjú-ez utóbbi kapja a hangjátékban a legkevesebb szerepet. A történet a hal gondolataiból, illetve utóbbi kettő párbeszédeiből épül fel.
 +
 +
A darab ugyanis egy 8 mázsás hal és egy öreg halász egész napon átívelő gigászi küzdelméről szól, amit a gongjelzések, és zenei betétek segítenek érzékeltetni. Mint minden történetnek, ennek is számos nézőpontja és egynél biztosan több igazsága van, melyeket Vámos írásmódja jól fejti ki: sokszor gondolkodtat el, bár helyenként a Hemingway műből kiragadott mondatokat hallhatjuk szóról-szóra. Emellett -furcsa oximoron- a csend beszél, iszonyatosan nagy ereje van ebben a hangjátékban -még ha csak másodpercek erejéig is- és az a legjobb benne, hogy a hallgató is pontosan érzi: egy-egy helyzetben jobb az a pillanatnyi csend.
 +
 +
A főleg értelmiségi figurákat alakító Gábor Miklós a hetvenes években már alig vállalt filmet, hangjátékot viszont annál inkább, és itt most eltérve a megszokott szerepeitől egy egyszerű halásznak adta kölcsön a hangját-és ez is jól áll neki-, akinek a legnagyobb fogása lehetne ez a hal, mielőtt betölti a hatvanadik életévét, de az élet győzedelmeskedik a halál felett…
 +
 +
Van néhány fájó pillanata a hangjátéknak, kiváltképp az utolsó percei. Mélabúval zárul ugyanis a darab, a hal heroikus küzdelme utáni “filozofikus” monológjával: „…Végképp megöregedtem. Tudomásul veszem. Az öregkor bölcs erőbeosztásával kell élni, és ezt nehezebb elviselni minden más vereségnél…” És valóban, az egyik legfontosabb témát feszegeti ez a hangjáték: az idő múlását. Hallhatjuk, hogy a cselekmény egy nap leforgása alatt történik, a gong jelez, és hallhatjuk, amint egy élet ér a végéhez, egy test ereje végéhez, és ez egy fájdalmas, sajnálatot ébresztő párhuzam.
 +
 +
Az idő rohan, nem lehet megállítani, de írni lehet róla – és akkor azzal mégiscsak meg lehet állítani egy kicsit. A megjelenés után 41 évvel később még mindig meghallgathatjuk ezt a kifordított Az öreg halász és a tenger-t, ami méltó őrzője Hemingway művének.
 +
 +
10/7
 +
 +
Porkoláb Petra
  
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]
[[Category:1960-ban bemutatott hangjátékok]]
 
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:Vámos Miklós művei]]
 
[[Category:Vámos Miklós művei]]
 
[[Category:Barlay Gusztáv rendezései]]
 
[[Category:Barlay Gusztáv rendezései]]
 
[[Category:Rádióra írt hangjátékok]]
 
[[Category:Rádióra írt hangjátékok]]
 +
[[Category:Lapok műkritikával]]

A lap jelenlegi, 2019. július 23., 11:06-kori változata

1978. április 24. hétfő Harmadik Műsor 18:05 (30 perc)


Vámos Miklós hangjátéka

Rendező: Barlay Gusztáv

Zenei munkatárs: Troszt Margit

Dramaturg: Magos György


Szereposztás:

Férfi: Gábor Miklós

Fiú: Benkő Péter

Hal: Mádi Szabó Gábor


Két főszereplő, két gigászi küzdelem – egy a legnagyobb fogásért, és egy az életért

Az öreg hal és a tenger. Nem, nincs elírva a cím. Vagyis, Vámos Miklós írta el. Szándékosan tette, hisz ebben a hangjátékban a halnak jut hangsúlyosabb szerep. Természetesen, aki csak rápillant a címre, az oly jól ismert Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című Nobel-díjas kisregényre (1952.) asszociál. Hogy ez jó cím e? Nem tudom, mindenesetre leíró, hisz a Mádi Szabó Gábor által megformált hal tényleg öreg a hangjátékban – ez már a hangjáték első perceiben kiderül.

Vámos Miklós 1978-ban készült hangjátéka több puszta halásztörténetnél. Mindössze 30 perc alatt – ami pont elég ahhoz, hogy fennmaradjon az érdeklődés, és ne váljon vontatottá a mű -, a hitelesen játszott színészi játék segítségével sikeresen ábrázolja az emberi lélek mélységét, és azt az emberben rejtőző erőt, akaratot és kitartást, ami a későbbiekben kiderül: ugyanúgy megvan egy halban is. Hemingway alkotásához hasonlóan ebben a darabban is három szereplő van csupán: a hal, az öreg halász, és az ifjú-ez utóbbi kapja a hangjátékban a legkevesebb szerepet. A történet a hal gondolataiból, illetve utóbbi kettő párbeszédeiből épül fel.

A darab ugyanis egy 8 mázsás hal és egy öreg halász egész napon átívelő gigászi küzdelméről szól, amit a gongjelzések, és zenei betétek segítenek érzékeltetni. Mint minden történetnek, ennek is számos nézőpontja és egynél biztosan több igazsága van, melyeket Vámos írásmódja jól fejti ki: sokszor gondolkodtat el, bár helyenként a Hemingway műből kiragadott mondatokat hallhatjuk szóról-szóra. Emellett -furcsa oximoron- a csend beszél, iszonyatosan nagy ereje van ebben a hangjátékban -még ha csak másodpercek erejéig is- és az a legjobb benne, hogy a hallgató is pontosan érzi: egy-egy helyzetben jobb az a pillanatnyi csend.

A főleg értelmiségi figurákat alakító Gábor Miklós a hetvenes években már alig vállalt filmet, hangjátékot viszont annál inkább, és itt most eltérve a megszokott szerepeitől egy egyszerű halásznak adta kölcsön a hangját-és ez is jól áll neki-, akinek a legnagyobb fogása lehetne ez a hal, mielőtt betölti a hatvanadik életévét, de az élet győzedelmeskedik a halál felett…

Van néhány fájó pillanata a hangjátéknak, kiváltképp az utolsó percei. Mélabúval zárul ugyanis a darab, a hal heroikus küzdelme utáni “filozofikus” monológjával: „…Végképp megöregedtem. Tudomásul veszem. Az öregkor bölcs erőbeosztásával kell élni, és ezt nehezebb elviselni minden más vereségnél…” És valóban, az egyik legfontosabb témát feszegeti ez a hangjáték: az idő múlását. Hallhatjuk, hogy a cselekmény egy nap leforgása alatt történik, a gong jelez, és hallhatjuk, amint egy élet ér a végéhez, egy test ereje végéhez, és ez egy fájdalmas, sajnálatot ébresztő párhuzam.

Az idő rohan, nem lehet megállítani, de írni lehet róla – és akkor azzal mégiscsak meg lehet állítani egy kicsit. A megjelenés után 41 évvel később még mindig meghallgathatjuk ezt a kifordított Az öreg halász és a tenger-t, ami méltó őrzője Hemingway művének.

10/7

Porkoláb Petra