Apendorfi nyár
1991.04.06 Kossuth 19.05
ismétlés: 2011. június 20. 21.28
A Rádiószínház bemutatója
Don Howorth hangjátéka 1-2. rész
Fordította: Göncz Árpád
Szereposztás:
Walter Heffner, polgármester – Máté Gábor
Frau Haffner, az édesanyja – Törőcsik Mari
Mária, a nagynénje – Temessy Hédi
Hans Ebeling, hadnagy – Balkay Géza
Wener Bruckner, tanácsos – Vajda László
Dr. Keller, iskolamester – Papp Zoltán
Kröger, őrmester – Csurka László
Heinz Bothfeld, tanácsos – Huszár LÁszló
Zenei munkatárs: Molnár András
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Magos György
93 perc
rtv Rádió-és televízióújság XXXVI.évfolyam 14.szám 1991.április 1-7. 3.oldal
Aszály-idő
A kitűnő és nálunk is ismert hangjátékíró, Don Howorth (ezen már nincs mit okoskodni 1979, Csütörtök esti epizód 1982) azzal tisztelte meg a Rádiószínházat, hogy maga küldte el nekünk a szövegkönyvet. A történet 1787-ben játszódik, tavasztól őszig, valamelyik német fejedelemség Apendorf nevű városában. A város királyi kiváltságlevelének bicentenáriumát ünnepli; mezőgazdasága virágzik, posztóipara terebélyesedik, gyógyvize és kaszinója gazdag külföldieket vonz egész évben, polgársága tehetős, öntudatos, vezetése törvényesen választott, sőt, népszerű; kapcsolatai az ott állomásozó fejedelmi hadsereg egységeivel felhőtlenek. Amíg aztán be nem következik minden idők legkegyetlenebb aszálya. A folyó kiszárad, a földek kiégnek, a posztómalmok leállnak, egy országrész válik földönfutóvá, Apendorfot piszok, járvány, szomjhalál fenyegeti. A város ifjú polgármestere azonban (néhai apja, az előző polgármester elveinek örököseként, s egy szerencsés véletlenből figyelmeztetést nyervén) készült valami effélére. Ezért az apendorfi polgárság merész vállalkozásba fog közösen, hogy megmentse a várost. A vállalkozás kemény munkát, kegyetlen szenvedést, nem egyszer halált is jelent, az emberek szinte őrlik egymást és önmagukat, annyi mindennel és mindenkivel kell megküzdeniük nap nap után. A végkifejlet – mert tisztességes- egyszerre boldog és mélységesen boldogtalan. De kulisszahasogatást, szónoki pufogást, érzelgősséget, hatásvadászatot hiába keresünk a darabban.
Mesterházi Márton
