„A világlecsó” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
(2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A világlecsó (1976)
+
Simonffy András ironikus játéka
 
 
A Rádiószínház műsora
 
 
 
 
 
Ismétlés:
 
 
 
1976.05.30. 3. Műsor 19:36
 
 
 
1976.06.08. 3. Műsor 22:14
 
 
 
1992.10.13. Petőfi Rádió 14.00
 
 
 
2000.12.14. Bartók Rádió 10.05
 
 
 
  
Simonffy András ironikus játéka
+
Technikai munkatársak: Dobó Katalin és Németh Zoltán
  
 
Zenei munkatárs: Kelemen László
 
Zenei munkatárs: Kelemen László
21. sor: 7. sor:
 
Dramaturg: Magos György
 
Dramaturg: Magos György
  
R.: Pós Sándor (1976)
+
Rendezte: Pós Sándor
 
 
 
 
Szereplők:
 
 
 
Homola, magfizikus és lecsószakértő – Haumann Péter
 
 
 
Harkály, biofizikus és lecsószakértő – Dégi István
 
 
 
Novellista, novellista és lecsószakértő – Tímár Béla
 
  
Borvári, öreg tanár – Kováts Károly
 
  
Régi osztálytárs – Tordy Géza
+
Szereplők: Homola, magfizikus és lecsószakértő – Haumann Péter; Harkály, biofizikus és lecsószakértő – Dégi István; Novellista, novellista és lecsószakértő – Tímár Béla; Borvári, öreg tanár – Kovács Károly; Régi osztálytárs – Tordy Géza; Főbérlőné – Rosty Magda.
  
Főbérlőné – Rosty Magda (1976)
 
  
 +
Bemutató: 1976. 05. 30. 19:36-20:22 3. műsor.
  
 +
Ismétlések: 1976. 06. 08. 22:14-23:00 3. műsor, 1976. 10. 30. 22:25-23:15 Kossuth, 1981. 06. 08. 13:07-13:53 3. műsor, 1986. 05. 11. 16:13-17:00 3. műsor, 1991. 01. 03. 23:12-24:00 Bartók, 1992. 10. 23. 14:00-14:47 Petőfi, 1999. 06. 23. 2:14-3:00 Petőfi, 2000. 12. 14. 10:05-10:51 Bartók, 2006. 08. 07. 23:13-24:00 Bartók.
 +
  
 
== Az élet esszenciája konyhamértékben ==
 
== Az élet esszenciája konyhamértékben ==
 
  
 
A magyar konyha, avagy mi az, ami még a Nobel-díjasokon is ki tud fogni.
 
A magyar konyha, avagy mi az, ami még a Nobel-díjasokon is ki tud fogni.
  
Magyarnak lenni jó: nem csak, hogy a világ egyik legnehezebb nyelvét beszélük, de van C-vitaminunk, Rubik kockánk, és utolérhetetlen tradícionális gasztronómiai világunk. Simonffy András 1976-os hangjátékának mondanivalója utóbbin keresztül mutatja be a “fehérgalléros” társadalmi csoport és a való élet kapcsolatát, mondanivalója ezáltal mindig aktuális lesz – épp, mint egy jól összerakott lecsó.
+
Magyarnak lenni jó: nem csak, hogy a világ egyik legnehezebb nyelvét beszéljük, de van C-vitaminunk, Rubik-kockánk, és utolérhetetlen tradícionális gasztronómiai világunk. Simonffy András 1976-os hangjátékának mondanivalója utóbbin keresztül mutatja be a “fehérgalléros” társadalmi csoport és a való élet kapcsolatát, mondanivalója ezáltal mindig aktuális lesz – épp, mint egy jól összerakott lecsó.
  
Az éppen háromnegyed órás történet elején egy sokéves osztálytalálkozón találjuk magunkat. Csupa mély férfihang, innen is érezni, valóban nem a modern iskolarendszer osztályával van dolgunk. Ahogy mindenhol, itt is van néhány olyan figura, akik kiemelkedően nagy szerepet játszottak anno a közösség életében, és most is átveszik a falkavezérek szerepét. Homola, Haumann Péter hangját kölcsön véve Novellistával és Harkállyal együtt mesélik el magasabbnál magasabb, a való életben alig megfogható eredményeiket az életben, miközben a többiek hallhatóan csillogó szemmel hallgatják a három Nobel díjas sikertörténeteit. A főszereplő férfiak hangjai hitelesen adják át karaktereiknek jellegzetességeit, így könnyen úgy érezzük, mi is az osztály része vagyunk.
+
Az éppen háromnegyed órás történet elején egy sokéves osztálytalálkozón találjuk magunkat. Csupa mély férfihang, innen is érezni, valóban nem a modern iskolarendszer osztályával van dolgunk. Ahogy mindenhol, itt is van néhány olyan figura, akik kiemelkedően nagy szerepet játszottak anno a közösség életében, és most is átveszik a falkavezérek szerepét. Homola, Haumann Péter hangját kölcsön véve Novellistával és Harkállyal együtt mesélik el magasabbnál magasabb, a való életben alig megfogható eredményeiket az életben, miközben a többiek hallhatóan csillogó szemmel hallgatják a három Nobel-díjas sikertörténeteit. A főszereplő férfiak hangjai hitelesen adják át karaktereiknek jellegzetességeit, így könnyen úgy érezzük, mi is az osztály része vagyunk.
  
 
Később leszakadunk az osztálytól s már csak hármójuk társaságát élvezhetjük. Ekkor ugrik a hal a vízbe: Homola lecsóelméletét a másik két barát is alátámasztja; a tökéletes lecsót (mint az élet sokszor elérhetetlennek tűnő esszenciáját) keresik, bárhol járjanak a világon. A kialakult vitából (a kiváló dramaturgiai munkának köszönhetően) azon nyomban lehet érezni, hogy jóval többről van szó, mint hogy hogyan vágjuk fel az alapanyagokat a lecsóhoz, így a hallott történet indirekt módon közvetít egy nagyon értékes üzenetet a hallgató felé. A paradicsom, paprika, fűszerek s körülmények kapcsán rájövünk, hogy hiába van meg minden alapanyag, hiába van a kezünkben a kulcs, sokszor nem futja többre az életben, mint egy egyszerű, unalmas „salátára”. S ha mégis felülkerekedünk önmagunkon, akkor is előbb-utóbb szembesülnünk kell vele, hogy a tökéletes lecsó nem csupán alapanyagfüggő – lélek kell hozzá, érzék, és talán némi szerencse is – ahogy azt Homola le is vezeti, küzdve a „zugpolgári életfilozófiával”.
 
Később leszakadunk az osztálytól s már csak hármójuk társaságát élvezhetjük. Ekkor ugrik a hal a vízbe: Homola lecsóelméletét a másik két barát is alátámasztja; a tökéletes lecsót (mint az élet sokszor elérhetetlennek tűnő esszenciáját) keresik, bárhol járjanak a világon. A kialakult vitából (a kiváló dramaturgiai munkának köszönhetően) azon nyomban lehet érezni, hogy jóval többről van szó, mint hogy hogyan vágjuk fel az alapanyagokat a lecsóhoz, így a hallott történet indirekt módon közvetít egy nagyon értékes üzenetet a hallgató felé. A paradicsom, paprika, fűszerek s körülmények kapcsán rájövünk, hogy hiába van meg minden alapanyag, hiába van a kezünkben a kulcs, sokszor nem futja többre az életben, mint egy egyszerű, unalmas „salátára”. S ha mégis felülkerekedünk önmagunkon, akkor is előbb-utóbb szembesülnünk kell vele, hogy a tökéletes lecsó nem csupán alapanyagfüggő – lélek kell hozzá, érzék, és talán némi szerencse is – ahogy azt Homola le is vezeti, küzdve a „zugpolgári életfilozófiával”.
59. sor: 36. sor:
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]   
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]   
[[Category:2000-ben bemutatott hangjátékok]]
+
[[Category:1976-ban bemutatott hangjátékok]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:Simonffy András művei]]
 
[[Category:Simonffy András művei]]
[[Category:Rádióra írt hangjátékok]]
+
[[Category:Magos György dramaturgi munkái]]
[[Category:Vígjátékok]]
+
[[Category:Pós Sándor rendezései]]
[[Category:Még tisztázandó lapok]]
+
[[Category:Lapok műkritikával]]

A lap jelenlegi, 2020. július 20., 21:37-kori változata

Simonffy András ironikus játéka

Technikai munkatársak: Dobó Katalin és Németh Zoltán

Zenei munkatárs: Kelemen László

Dramaturg: Magos György

Rendezte: Pós Sándor


Szereplők: Homola, magfizikus és lecsószakértő – Haumann Péter; Harkály, biofizikus és lecsószakértő – Dégi István; Novellista, novellista és lecsószakértő – Tímár Béla; Borvári, öreg tanár – Kovács Károly; Régi osztálytárs – Tordy Géza; Főbérlőné – Rosty Magda.


Bemutató: 1976. 05. 30. 19:36-20:22 3. műsor.

Ismétlések: 1976. 06. 08. 22:14-23:00 3. műsor, 1976. 10. 30. 22:25-23:15 Kossuth, 1981. 06. 08. 13:07-13:53 3. műsor, 1986. 05. 11. 16:13-17:00 3. műsor, 1991. 01. 03. 23:12-24:00 Bartók, 1992. 10. 23. 14:00-14:47 Petőfi, 1999. 06. 23. 2:14-3:00 Petőfi, 2000. 12. 14. 10:05-10:51 Bartók, 2006. 08. 07. 23:13-24:00 Bartók.


Az élet esszenciája konyhamértékben

A magyar konyha, avagy mi az, ami még a Nobel-díjasokon is ki tud fogni.

Magyarnak lenni jó: nem csak, hogy a világ egyik legnehezebb nyelvét beszéljük, de van C-vitaminunk, Rubik-kockánk, és utolérhetetlen tradícionális gasztronómiai világunk. Simonffy András 1976-os hangjátékának mondanivalója utóbbin keresztül mutatja be a “fehérgalléros” társadalmi csoport és a való élet kapcsolatát, mondanivalója ezáltal mindig aktuális lesz – épp, mint egy jól összerakott lecsó.

Az éppen háromnegyed órás történet elején egy sokéves osztálytalálkozón találjuk magunkat. Csupa mély férfihang, innen is érezni, valóban nem a modern iskolarendszer osztályával van dolgunk. Ahogy mindenhol, itt is van néhány olyan figura, akik kiemelkedően nagy szerepet játszottak anno a közösség életében, és most is átveszik a falkavezérek szerepét. Homola, Haumann Péter hangját kölcsön véve Novellistával és Harkállyal együtt mesélik el magasabbnál magasabb, a való életben alig megfogható eredményeiket az életben, miközben a többiek hallhatóan csillogó szemmel hallgatják a három Nobel-díjas sikertörténeteit. A főszereplő férfiak hangjai hitelesen adják át karaktereiknek jellegzetességeit, így könnyen úgy érezzük, mi is az osztály része vagyunk.

Később leszakadunk az osztálytól s már csak hármójuk társaságát élvezhetjük. Ekkor ugrik a hal a vízbe: Homola lecsóelméletét a másik két barát is alátámasztja; a tökéletes lecsót (mint az élet sokszor elérhetetlennek tűnő esszenciáját) keresik, bárhol járjanak a világon. A kialakult vitából (a kiváló dramaturgiai munkának köszönhetően) azon nyomban lehet érezni, hogy jóval többről van szó, mint hogy hogyan vágjuk fel az alapanyagokat a lecsóhoz, így a hallott történet indirekt módon közvetít egy nagyon értékes üzenetet a hallgató felé. A paradicsom, paprika, fűszerek s körülmények kapcsán rájövünk, hogy hiába van meg minden alapanyag, hiába van a kezünkben a kulcs, sokszor nem futja többre az életben, mint egy egyszerű, unalmas „salátára”. S ha mégis felülkerekedünk önmagunkon, akkor is előbb-utóbb szembesülnünk kell vele, hogy a tökéletes lecsó nem csupán alapanyagfüggő – lélek kell hozzá, érzék, és talán némi szerencse is – ahogy azt Homola le is vezeti, küzdve a „zugpolgári életfilozófiával”.

A három jóbarát együtt ugrik neki a tökéletes lecsó titkainak feltárásának. Megfigyelhetjük, hogy énközpontú zsenialitásuk segíti vagy épp akadályozza-e őket abban, hogy ráeszméljenek: az élet – és így a lecsó – lényege mindenkinek más és más dologban rejlik.

6/10

Torma Bori