„A vármegye rókája” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
 
4. sor: 4. sor:
 
Elhangzás ideje és helye: Kossuth-rádió, 1961. május 3. 20:25 (ismétlés: Kossuth-rádió, 1981. április 26. 18.50)
 
Elhangzás ideje és helye: Kossuth-rádió, 1961. május 3. 20:25 (ismétlés: Kossuth-rádió, 1981. április 26. 18.50)
  
Mikszáth Kálmán elbeszéléseéből írta: Turi András
+
Mikszáth Kálmán elbeszéléséből írta: Turi András
  
 
Rendező: Vadász Gyula
 
Rendező: Vadász Gyula
39. sor: 39. sor:
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar rendezésű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]
 
[[Category:Magyar szerzőjű hangjátékok]]
 +
[[Category:Zala Zsuzsa dramaturgi munkái]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:A Magyar Rádió hangjátékai]]
 
[[Category:Mikszáth Kálmán művei]]
 
[[Category:Mikszáth Kálmán művei]]
 +
[[Category:Turi András művei]]
 
[[Category:Vadász Gyula rendezései]]
 
[[Category:Vadász Gyula rendezései]]
 +
[[Category:1961-ben bemutatott hangjátékok]]
 
[[Category:Kisprózai adaptációk]]
 
[[Category:Kisprózai adaptációk]]
 +
[[Category:Ifjúsági hangjátékok]]

A lap jelenlegi, 2013. június 5., 16:47-kori változata

A vármegye rókája


Elhangzás ideje és helye: Kossuth-rádió, 1961. május 3. 20:25 (ismétlés: Kossuth-rádió, 1981. április 26. 18.50)

Mikszáth Kálmán elbeszéléséből írta: Turi András

Rendező: Vadász Gyula

Dramaturg: Zala Zsuzsa


Szereposztás: Kalap Mátyás – Egri István

Kalap Mátyásné – Ujvári Viktória

Kalap Erzsike – Örkényi Éva

Karczy Miklós – Szabó Gyula

Lupcsek – Fellegi István

Fogtői – Kemény László

Orvos – Gál Sándor

Barkó – Csók István

Beszélő – Joó László

Hossz: 60 perc

Az ifjúsági rádió műsora.

Nagya hatalom volt egykor a Tekintetes Vármegye! Hatalmasabb volt, mint az ország, minden az ő hatalmát hirdette, még a varjúsereg is a vármegye legmagasabb házán: a börtönön. Könyv, tudomány nem háborgatta a vármegye urainak álmát, a "haladás" szót pedig - úgy látszott - végérvényesen kiküszöbölték az ország szótárából. Legalább is így volt, amikor Kalap Mátyás és Karczy Péter uram története kezdődött. Vagy hogy a történet inkább Kalap Erzsikéről és Karczy Miklósról szól? És Fogtői Mártonról, a vármegye rókájáról? Vagy talán arról az egész régi világról, amit Mikszáth Kálmán annyi humorral és kedvességgel mutatott be.