A szünet alkotó elemei forrásának megtekintése

Diseri Dóra 


<font size = "4">'''A szünet alkotó elemei'''</font>



Miről ismerünk fel egy rádióadót? Napjainkra már olyannyira kialakult a formátumrádiózás, hogy akár már az éppen játszott zenéről, műsorról is könnyedén megállapíthatjuk, melyik adóra kapcsoltunk. A műsorok és zenék mellett a rádióállomások állandó hangjai, műsorvezetői, a kialakult műsorsávok, megszokott, és sokszor hallott műsorok, az előzetesek, a reklámok beharangozása, a hírblokkok, a szünetjelek, a szlogenek is mind-mind hozzájárulnak egy-egy adó arculatának kialakulásához. Először is tisztázzuk, mit jelentenek ezek a szavak, hogy szünetjel, ID, jingle vagy szlogen.

A '''szünetjel''' funkciója először az volt, hogy a készülék-tulajdonosokat segítse az adott állomásra való hangolódásban. Később kezdett el több más jelentést is hordozni. Tölgyesi János ''Tagolóelemek a rádióműsorban'' c. tanulmányában három ilyen új funkciót nevez meg: (1) jelzi, ha az adott rádió valamely műsorszáma véget ért, vagy kezdődni fog. (2) Jelzi, ha az adás még, vagy már tart. (3) Lehetővé teszi az adóállomás azonosítását, névjegyként is szolgálhat. Azaz a szünetjel az adó ID-jához tartozik.

Az '''ID''' az angol „identification”, azaz azonosítás szóból származó kifejezés, állomásazonosítást jelent. Ilyen például, amikor egy bemondótól a „Kossuth Rádió Budapest” mondat hangzik el. Ez egy olyan verbalizált azonosító szöveg, amit Tölgyesi metaszövegnek nevez, mivel nem olyan értelemben közöl információkat, mint egy műsor, hanem információtartalma a közvetítőeszközre, a kibocsátó szervezetre és a műsorokra is vonatkozik. Ez az általában csonka, azaz állítmány nélküli mondat tartalmazza az állomás nevét, esetleg székhelyét, vagy azt a frekvenciát, amelyen sugároz. Bizonyos esetekben az ilyen ID-k után műsorismertetések, előzetesek, reklámok, felhívások hangzanak el. Fontos, hogy az összes ID-t egy karakteres hang mondja, s amikor már a hangot meghalljuk, mielőtt bármit is mondana, tudjuk, hogy melyik frekvencián járunk. Kereskedelmi rádióknál szinte íratlan szabály a min. 6 percenként elhangzó ID, mint önreklám<ref>„A Vissza a Rádióhoz rádiólexikona” (2007-06-29) http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/radiolexikon.html</ref>. Ezek az önreklámok általában egy jellegzetes zenei effekttel, és egy jól eltalált, könnyen megjegyezhető szlogennel párosulnak.

A '''jingle''' kifejezés az angol „alliterál, csilingel, összecseng” szóból származik. Egy fülbemászó dallamra épülő szignált jelent. Célja az, hogy könnyen megjegyezhető legyen, beszivárogjon az ember emlékezetébe, és már a rádióval együtt dúdolja, amikor meghallja. Ahhoz, hogy igazán jól működjön -és ez érvényes a szünetjelre és az ID-ra is- az a társadalmi szituáció kell, amelyben a jingle már közismertté vált. Több adó a jinglet úgy építi fel, hogy benne a szlogen, vagy az állomás neve énekelve van. Ilyen például a Slágerrádió és a Jazzy jingle-je is. A Slágerrádiónál csak a név van énekelve: „Slágerrádió Magyarország”, míg a Jazzy-nél egy mondat: „Stílus és szenvedély 90.9 Jazzy”.

A '''szlogen'''ek és jingle-k története egészen az 1920-as évek Amerikájáig nyúlik vissza: akkoriban termékeket reklámoztak zenével színesítve a kezdeti kereskedelmi rádiókban. Így szivárgott be a rádiózásba használatuk. A világ első igazi zenés reklámját a szintén amerikai élelmiszergyártó cég, a ''General Mills'' sugároztatta 1926 karácsonyán<ref>„Jingle” (2007-06-29) http://en.wikipedia.org/wiki/Jingle</ref>. A BBC II. világháború alatt használt jingle-je, amely Beethoven 5. szimfóniájának, azaz az ún. Sors-szimfóniának híres kezdő ütemét használta fel, volt a világ egyik első széles körben elterjedt és ismert szignálja<ref>„Jingle” (2007-06-29) http://de.wikipedia.org/wiki/Jingle</ref>. Azóta sok különböző jingle-fajtát megkülönböztethetünk: backtimer, promo, trailer, shotgun, service<ref>„Jingle” (2007-06-29) http://de.wikipedia.org/wiki/Jingle</ref> stb.

Ezek az azonosítójelek a csatorna működését is ellenőrzik. Ezt nevezi R. Jakobson fátikus funkciónak<ref>Tölgyesi János, Tagolóelemek a rádióműsorban: 39.o.</ref>, mint amilyen a telefonbeszélgetésben a hallózás, ha esetleg gyengült a térerő, vagy a mikrofonpróba elején a számolás. Ezekkel a csatornák működőképességét ellenőrizzük. Amikor Interneten rácsatlakozunk bizonyos rádiókra, a betöltés ideje alatt is ID-k, szignálok hangzanak el, hogy biztosítsák a hallgatót afelől, nemsokára az adott csatorna műsorát hallhatja.

A '''Magyar Rádió''' 1926-ban sugárzott először a műsorkezdés előtt és a szünetekben hívójelet<ref>Tölgyesi János, Tagolóelemek a rádióműsorban: 36.o.</ref>. A kezdetekben nem volt még szünetjel. A bemondó az adások végén jelezte, hogy hány perc múlva fog folytatódni a műsor. Azonban mivel az akkori készülékeken nehéz volt beállítani a csatornát, a hallgatóknak komoly segítséget jelentett az első szünetjel 1926-ból, amely egy elektroncső- oszcillátorral előállított tilinkómotívum volt<ref>Hargitai Henrik, „75 éves a Magyar Rádió” (2007-06-29) http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=7.&szabadpolc=1</ref>. Ez a motívum Nagybercsényi Miklós kuruc dalának első sorára íródott<ref>„Mindennapos társunk” (2007-06-29) http://www.radio.hu/read/79171</ref>, és morzegéppel készítették. Egészen 1929-ig használták szünetjelként<ref>„Szignálok, szünetjelek” (2007-06-29) http://kincsestar.radio.hu/szignalok/</ref>. 1930-39-ig Polgár Tibor szerzeménye volt a Budapest I., majd a Budapest II. szünetjele<ref>„100 éve született Polgár Tibor” (2007-06-29) http://www.radio.hu/read/217673/rid/PT1nTTJFVE0=</ref>. 1940 júniusában csendült fel először szünetjelként Berlioz Rákóczi-indulójának első két üteme<ref>„A rádiózás kronológiája” (2007-06-29) http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=558&tip=0</ref>. Ez egészen 1944-ig volt a Magyar Rádió meghatározó motívuma. 1945. május 1-jén, a Rádió felszabadulásakor a ''Te vagy a legény Tyukodi pajtás'' kezdetű kuruc nóta hangzott el szünetjelként<ref>„Szignálok, szünetjelek” (2007-06-29) http://kincsestar.radio.hu/szignalok/</ref>. A Budapest I. program 1949-ben vette fel a '''Kossuth Rádió''' nevet<ref>„A rádiózás története Magyarországon” (2007-06-29) http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=553&tip=0</ref>. Ezután lett szünetjele a Kossuth-nóta híres sora: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”. A Kossuth-nóta az idei, 2007-es struktúraváltással tűnt el a rádióból. Az új vezetőség mindhárom adó (Kossuth, Petőfi, Bartók) arculatán változtatni, finomítani kívánt, így megjelentek az új hangok, új műsorok, új szignálok. A Kossuth a magazin, hír, közélet, a Petőfi a sport, életmód, könnyűzene, a Bartók pedig a komolyzene, jazz, irodalom „formátumot” kapta.

Kossuth Rádió, ''a szavak ereje''- hangzik az új szlogen. Karakteres férfihang mondja be, aki az összes többi szignált is felmondta. Már hangja alapján azonosítható, hogy most a Kossuthot hallgatjuk. Nemcsak az ő hangja, hanem a műsorvezetőké is nagyon fontos. Különböző műsorokhoz különböző megszokott műsorvezetői hangok tartoznak, amely alapján be tudjuk azonosítani, melyik műsor szól a rádióban. A műsorsáv-struktúra alkalmazásával nemcsak a műsort, de akár nagyjából a pontos időt is meg tudjuk állapítani, hiszen tudjuk, hogy például a ''Vendég a háznál'' mindig 11.30-kor kezdődik, s az éppen aktuális harangszó bemutatásáig tart. A ''Déli Harangszó'' és a ''Déli Krónika'' mindig is a Kossuth Rádió leghallgatottabb műsorai közé tartoztak. Egy közszolgálati rádióhoz híven a ''Krónika'' kiegyensúlyozott, sokoldalú, hiteles tájékoztatásra törekszik, s mindezt olyan meghatározó személyiségek tolmácsolásában, mint amilyen ''Az Esté''ből megismert Rábai Balázs. A hétköznapi délelőtti műsor, a ''Napközben'', -amely sok más műsort is magába foglal, mint például a fent említett ''Vendég a háznál'' címűt is- az állandó előreutalásokkal, tartalomjegyzék-féleségekkel adja a műsorok szerkezetét, a műsorfolyam összetartását, az egység látszatát. A Kossuth Rádió már a zene és szöveg arányából (szavak túlsúlyban a szlogenhez híven), a hírműsorok, hírblokkok felépítéséből (közéleti, közszolgálati információkon a hangsúly), a kiválogatott zenékből (klasszikus és igényesebb könnyűzene) és a műsorsávon belül a műsorok ritmusából felismerhető. A híres, tradicionális műsorok és műsorvezetők fémjelzik még elsősorban az adót, bár az arculatváltással sokat közülük már szanáltak, és szanálni fognak. Magyarország elsőszámú közszolgálati rádiójának is túl kell lépnie a rendszerváltás előtti állapotokon, s felzárkóznia a nyugati trendekhez.

A '''Danubius Rádió''', mint Magyarország első kereskedelmi rádiója 1986-ban kezdte meg adását, akkor még turisták számára német nyelven. Azonban a terv nem jött be, a hallgatóság nagyon alacsony maradt, ezért a német adás 1992-ben megszűnt. Megkezdődtek azonban az első magyar nyelvű kereskedelmi adások, így lett a Danubius az első kereskedelmi rádiónk<ref>„A rádiózás története Magyarországon” (2007-06-29) http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=553&tip=0</ref>. Ez a rádió könnyed, kereskedelmi hangvételű, eleinte csak a ’80-as és ’90-es évek zenéire specializálódott, majd az ezredforduló után a „''’80-as, ’90-es évek és napjaink legjobb zenéivel''” szlogennel jelentkezett. Ebből az időszakból is a populárisabb, könnyen fogyasztható könnyűzenét válogatja ki a stáb. Egy másik jelmondatuk szerint ebből is „mindig a legjobb válogatást” nyújtja. Legújabb szlogenjük: „még több zene kevesebb beszéddel”.

Az évek során fokozatosan alakult ki a mai műsorstruktúra. Eleinte többet foglalkoztak közélettel, mint napjainkban, s nem volt még ennyire egységes a zenei paletta sem: különböző blokkokban különböző stílusú zenéket játszott, így rock and roll-t és jazzt is. A konkurens rádiók megjelenésével tisztult le a zenei kínálat. Már a kezdetekben olyan rádiós személyiségek fémjelezték az adót, mint Rókusfalvy Pál, Geszti Péter, Búza Sándor vagy Balázsy Panna<ref>„Kihasznált kiskapuk” (2007-06-30) http://www.danubius.hu/radio/41380</ref>. 1996-ban indult el az első magyar „morning-show”, a ''Capuccino'' Boros Lajos és Bochkor Gábor vezetésével<ref>„Az első magyar morning-show” (2007-06-30) http://www.danubius.hu/radio/37472</ref>, akik később a konkurens Slágerrádióhoz igazoltak. A ''Capuccinó''ból mára ''Csili'' lett Lovász László, Ábel Anita és Kapócs Zsóka vezetésével. Az esti műsorsávot már évek óta Jáksó László műsora uralja, a legfrissebb zenéket játszó ''Jáksó Hot Twenty''-vel. Napközben kívánságműsorok vannak Vágó Pirossal, Rákóczi Ferenccel vagy Péter Petrával. A hétvégi ''Negyven király'' műsora műsorvezetőjéről híres, a Jáksó-kaliberű humorral rendelkező Kaldenekker Antalról. Ezek a műsorok határozzák meg a Danubius arculatát. A program már évek óta így működik, aki hűséges hallgató, tudja, hogy ha adott időpontban ráhangolódik a csatornára, mire számíthat.

Minden órában hallhatunk rövid hírblokkot is, amit a Danubius saját hírszerkesztősége állít össze. A reggeli órákban a hírblokkok megszaporodnak, félóránként jelentkeznek. Mindig vannak új és visszatérő játékok (pl.: Vájt Fül Teszt), valamint tematikus hétvégék (pl.: Akkor és most). 1998 óta minden évben Roadshowt szervez a Danubius Team az ország különböző pontjain, amit ma Danubius Karavánnak neveznek. Kínálatával elsősorban a 25-34 éves korosztályt célozza meg.

'''Rádió1''': ''csak igazi mai sláger megy''. Hangzik egy igazán a fiatalokat, a huszas és harmincas éveiben járókat megcélzó magyar formátumrádió szlogenje. A Rádió1 1996-ban jött létre a francia Lagardere médiacsoport támogatásával<ref>„Távozik a Rádió1 alapítója” (2007-06-30) http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=7002</ref>. 1999-ben nyerte el a budapesti 100.3-as frekvenciát, mára napi 24 órában, az ország 14 városában fogható a hazai hálózati rádiózás úttörőjeként<ref>„Márton Dávid, a Rádió1 alapítója 10 év után távozik posztjáról” (2007-06-30) http://helyiradio.com/download/hirlevel/radio1_20060320.pdf</ref>.

Az adó már zenei kínálatáról felismerhető: elsősorban elektronikus zenét játszik, trance, soul, R&B, hip-hop stb. A számokat DJ-k keverik, így az állandó DJ-k stílusa (mint például a francia DJ, Cooky Live Mixe minden hétköznap 16:00-tól) meghatározóvá válik az adó arculatában. A jelmondathoz hűen itt valóban 50 percig megszakítás nélkül megy a zene, az egyes számok határán az adó „hangja” különböző szlogeneket mond be, mint például: „ez Magyarország leghosszabb zenei órája”.

A Rádió1 is morning show-val kezd minden hétköznap reggel: 06:00-10:00-ig Harsányi Levente, Balogh Ákos és Hudák Anita ébresztik a hallgatókat a ''Kukori''ban. Mák Kata a ''TOP 10'' és a ''Déli Kívánságműsor'' vezetője, a már fent említett Cooky pedig a ''Cooky Live Mix'' és a ''Cooky Show'' házigazdája. Mákszem Levente pedig a ''TOP 50'' felelőse. A ''Disco’s Hit'' műsorvezetője pedig Bárány Attila. Ők a Rádió1 hangjai, meghatározó személyiségei.

Fontos megjegyezni minden adónál, hogy a szignál, a jingle zenéje mindig illeszkedjen, alkalmazkodjon a csatorna formátumához. Ennek a Rádió1 maximálisan eleget tesz, hiszen a szlogeneket mindig egy bekevert basszus alap előzi meg, alatta pedig a következő szám eleje szól már. Ahogy az egy DJ-rádióhoz illik.

Nemrég indult útjára a '''Jazzy Rádió'''. A 2007 februárjában indult csatorna a magyar kínálatból hiányzó hagyományos dzsesszrádiók helyét kívánja betölteni. Zenei kínálatuk azért nemcsak a szigorú értelemben vett dzsesszre korlátozódik, hanem olyan határterületekre is kiterjed, mint amilyen a soul, az R&B vagy a lounge<ref>„Elindult a 90.9 Jazzy” (2007-06-30) http://nol.hu/cikk/436094/</ref>. Már plakátjaikon is az intelligens, nyitott gondolkodású fiatalokat, és a fiatalos idősebbeket célozták meg. Elsősorban azért ezt a téteget célozzák meg, mivel különböző közvélemény-kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a dzsesszkedvelők több mint 80 %-a felsőfokú végzettségű, magas beosztású<ref>„Elindult a 90.9 Jazzy” (2007-06-30) http://nol.hu/cikk/436094/</ref>. A Jazzy tehát joggal nevezhető rétegrádiónak.

Műsorstruktúrájuk a következő: ''Jazzy Reggel''ben hírekkel és információkkal szolgálnak, napközben elsősorban zene megy (''Déli Jazzy''), késő délután és este pedig olyan tematikus műsorok várják a hallgatókat, mint amilyen a ''Happy Hours'', különböző életmód-, szabadidő- és menedzser-tanácsokkal. Minden órában van rövid hírblokk a Független Hírügynökség jóvoltából, ami alatt továbbra is dzsesszes alap szól. Reklám jóval kevesebb van az átlagosnál: óránként maximum 6 reklám a megengedett 6 perc helyett. Minden órában van egy pár perces ''Jazzy-lexikon'' blokk, amelyben mindig megtudhatunk valamit a nap szülöttjéről, tudósáról, híres emberéről. Műsorvezetők: Albert Györgyi, Rókusfalvy Pál, Váczi Gergő és Kovács László például<ref>„Műsorvezetők” (2007-06-30) http://www.jazzy.hu/</ref>.

''Stílus és szenvedély 90.9 Jazzy'', amely hangulatba hoz, felfrissít, ellazít, vagy éppen meghökkent- hangzik a szlogenekben. A nyugalom oázisa -mondja egy másik jelmondat. A Jazzy zenei kínálata elsősorban valóban nyugalmat, pár percnyi pihenőt az egész napi rohanásban.

A ''Jazzy'' stábja abban a reményben indította útjára a csatornát, hogy serkentőleg hat majd a magyar dzsessz-életre, hiszen bemutatkozási terepet kínál a hazai dzsessz-bandáknak, jobban megismerteti a magyar közönséggel, közismertebbé, s talán elfogadottabbá teszi a dzsesszt, mint műfajt<ref>„Elindult a 90.9 Jazzy” (2007-06-30) http://nol.hu/cikk/436094/</ref>.

'''Inforádió- '''''Hírek minden időben'': Magyarország első kereskedelmi hírrádiója 2000 októberében indult. Profilja tehát a hírszolgáltatás, „''hírek 15 percenként Magyarországról és a világról''”- ahogy jelmondata is hirdeti. A 25-55 közötti korosztályt célozza meg, a nap 24 órájában 15 percenkénti hírblokkokkal jelentkezik (ez a reggeli és délutáni csúcsidőszakban 10 percenkénti blokkokat jelent). A 9 és 10 óra közötti műsorsáv a gazdasági témáké, a délutáni a közéletieké (egészségügy, önkormányzat, környezetvédelem stb.), esténként pedig a magazinműsoroké a terep<ref>„Inforádió: Hírek minden időben” (2007-06-30) http://inforadio.hu/inforadio/</ref>. A hírblokkokhoz hasonlóan időjárás-jelentéssel és közlekedési hírekkel is fix időpontban jelentkeznek<ref>„Műsorok” (2007-06-30) http://www.inforadio.hu/inforadio/musorok/</ref>. Az Inforádióhoz akár órát lehetne igazítani.

Az Inforádió szeretne szakítani a magyar vélemény-újságírással, ezért műsorstruktúrájában szigorúan elkülöníti a hír- és háttérműsorokat. Egyik fontos háttérműsora a hétköznap esténként 19:00 után hallható ''Aréna'' c. műsora, amelyben mindig van egy meghívott vendég, akit egy stúdióbeszélgetés során  szembesítenek az aktuális eseményekkel, valamint a hallgatók véleményével.

Az arculat a PR fő komponense, a hallgatókkal való kapcsolattartás része. Az adóról kialakított kép, az image nagyban hozzájárul a közönség választásához, a csatorna népszerűségéhez, ezért az állomások már külön szakembereket alkalmaznak, akik segítenek a szlogenek, szignálok, ID-k megtervezésében, kivitelezésében.

„Egy jó szlogen, és nyert ügyünk van” – ezt a mondatot többször lehet hallani, s valóban milyen igaz, hogy egy jó szlogennel mennyivel könnyebb eladni egy terméket. Legyen az szójáték vagy fülbemászó dallam, ha egyszer az ember megjegyzi, az fél siker. Az új, kreatív ötletek, az egyedi megközelítések azok, amelyek igazán megfogják a hallgatóságot.

----

<font size = "4">'''Felhasznált irodalom:'''</font>

* ''100 éve született Polgár Tibor.'' 2007-06-29. http://www.radio.hu/read/217673/rid/PT1nTTJFVE0=
* ''A rádiózás kronológiája''. 2007-06-29. http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=558&tip=0
* ''A rádiózás története Magyarországon''. 2007-06-29. http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=553&tip=0
* ''A Vissza a Rádióhoz rádiólexikona''. 2007-06-29. http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/radiolexikon.html
* ''Az első magyar morning-show.'' 2007-06-30. http://www.danubius.hu/radio/37472
* ''Elindult a 90.9 Jazzy.'' 2007-06-30. http://nol.hu/cikk/436094/
* Hargitai Henrik, ''75 éves a Magyar Rádió''. 2007-06-29. http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=7.&szabadpolc=1
* ''Inforádió: Hírek minden időben.'' 2007-06-30. http://inforadio.hu/inforadio/
* ''Jingle''. 2007-06-29. http://de.wikipedia.org/wiki/Jingle
* ''Jingle.'' 2007-06-29. http://en.wikipedia.org/wiki/Jingle
* ''Kihasznált kiskapuk.'' 2007-06-30. http://www.danubius.hu/radio/41380
* ''Márton Dávid, a Rádió1 alapítója 10 év után távozik posztjáról''. 2007-06-30. http://helyiradio.com/download/hirlevel/radio1_20060320.pdf
* ''Mindennapos társunk.'' 2007-06-29. http://www.radio.hu/read/79171
* ''Műsorok.'' 2007-06-30. http://www.inforadio.hu/inforadio/musorok/
* ''Műsorvezetők.'' 2007-06-30. http://www.jazzy.hu/
* ''Szignálok, szünetjelek.'' 2007-06-29. http://kincsestar.radio.hu/szignalok/
* ''Távozik a Rádió1 alapítója''. 2007-06-30. http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=7002
* Tölgyesi János, ''Tagolóelemek a rádióműsorban''