A március 15-ei rádióműsorok jellemzése

A Rádiójáték wikiből

Szaniszló Anna

A március 15-ei rádióműsorok jellemzése

1930 és 2000<ref> A 2000-es évhez nem sikerült újságot találnom a Széchenyi könyvtárban. </ref> között

Az 1930-as, 1935-ös és 1940-es műsor

Az 1930-as és 1935-ös évben jól érzékelhető a március 15-i ünnepi műsoron, hogy a rádiózás még gyermekcipőben jár. Alig van igazi megemlékező műsor, történelmi elemzés, 1930-ban pedig még egyáltalán nincs. Reformkori költők műveiből olvasnak fel inkább, ami a későbbi években is divat marad. A műsorra jellemző, hogy túlnyomó részben zenei jellegű a megemlékezés: az ünnep tiszteletére többségében magyar klasszikus és népzenét játszanak. A klasszikusok közül már most igen népszerű –és később, egészen napjainkig az marad– Erkel, Liszt, Kodály, Bartók. Ők ikonikus figurái, a példás magyar identitással rendelkező hazafi mintaképei, akik szívükön viselték a magyar nép és magyar kultúra sorsát. A Bánk bán pedig természetesen a nemzeti függetlenség, szabadság eszméjének kifejezése. Az operett is igen népszerű, főleg természetesen magyar szerzők operettműveit játsszák (Lehár, Kálmán). De a Jókai műve alapján készült, forradalmi hangulatú, cenzúrát és szemforgató erkölcsöt kigúnyoló Cigánybárót is műsorra tűzik. A 48-as toborzók, Kossuth-nóták és a verbunkos zene is elmaradhatatlan hozzátartózói az ünnepi műsornak.

1935-ben bukkan fel az első (történelmi) elemző műsor a márciusi forradalomról. Ez a 18.16-kor kezdődő Március 15. című műsor, mely tulajdonképpen Vitéz Somogyvári Gyula előadása a márciusi eseményekről.

1940-ben jelenik olvasnak fel először Petőfi-verseket március 15. tiszteletére a rádióban (18.10. Petőfi-versek).

Az 1944-es műsor

1944. március 15-éi rádióműsort nem találtam. A Magyar Rádió Újság 1944. május 29-én indul.

Az 1946-os műsor

A március 15-ei adás 1946-ban még megemlékezik az 1848-as szabadságharc évfordulójáról. A rádió délelőtt 11-től sugározza a Március idusa című műsort, mely Az Országos Ifjúsági Márciusi Bizottság ünnepségét közvetítette a Múzeumkertből. 13 órától közvetítette a rádió a Szabadság versei című műsort, melyben hazafias versek hangzottak el, 16:10-től pedig Az Országos Nemzeti Bizottság márciusi ünnepségét. Ezt követően A demokrácia iskolája című műsorban március 15-e tanulságairól hangzik el előadás, majd 19:45-től az Új március című műsorban szintén március 15-e a téma. 20:20 perctől pedig a rádió stúdiójából élőben közvetítik A Bánk bánt, az esti főműsort.

A rádió tehát közvetíti az egyes állami megemlékezéseket a forradalomról, illetve különféle elemző műsorokban az eseményekhez háttérinformációkat biztosít, lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy feldolgozzák, levonják a tanulságot az 1848-as eseményekről, interpretációkat bocsát rendelkezésükre.

Ami a rádió egyéb, főleg zenés műsorait illeti március 15-én főleg magyar szerzőktől magyar műveket sugároznak március 15-én. Magyar nótákat, csárdást, népdalokat, magyar operettekből részleteket (Kálmán Imrétől, Lehár Ferenctől). A klasszikusok közül pedig Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalát játsszák, Kossuth-dalokat, Kodály műveit (a Petőfi versére írt A székelyekhez és a Berzsenyi versére írt A magyarokhoz című művét). A zenés műsorok tematikájában is tükröződik tehát az ünnepi megemlékezés az 1848-as forradalomról.

Az 1948-as műsor

A forradalom száz éves évfordulójának alkalmából a Magyar Rádió Újság külön megemlékező cikket közöl a forradalomról és Petőfiről. A Budapest I. általános közszolgálati műsorában az 1946-os ünnepi műsorhoz képest több a zene, kevesebb az elelmző műsor 1848-ról. Azonban továbbra is a kiemelt ünnepi tematika jellemzi a március 15-i műsort.

A kiemelt műsorszámok közül az első a nap folyamán 08:20 perctől az Ünnepi magyar orgonazene közvetítése a Szent István bazilikából (főleg Kodály orgonaműveit játszották: Agnus Dei, Kyrie, Credo, Sanctus stb.). A száz éves megemlékezésnek ez ad egyfajta hálaadó színezetet. Reggel 10 órától a rádió az 1848 című műsort sugározza („Helyszíni közvetítés az Országgyűlés díszüléséről”). Az egyéb zenei műsorszámok között továbbra is főleg magyar nótákat, verbunkos Kossuth- és kurucnótákat adnak az ünnep tiszteletére, a klasszikusok közül pedig továbbra is Liszt, Kodály és Bartók hármasa dominál.

A Budapest II-n, a rádió második műsorán délután 1-ig Ünnepi muzsikát játszanak, majd 20.10-től A Centenáris Bizottság díszhangversenyét közvetíti a Zeneművészeti főiskoláról. Elhangzik a Nemzeti dal, és Erkel Ünnepi nyitánya. Nem zenei megemlékező műsor csupán van, egy rövid huszonötperces műsor Történelmi apróságok 48-49-ből címmel 18.05-től.

Az 1950-es műsor

1950-ben a politikai repressziónak köszönhetően nem volt műsor március 15-én. Az 1950-es év rádióműsorainak éves kötetében üres lapokat találtam a március 15-ét megelőző és az azt követő néhány nap műsorainak helyén.

Az 1955-ös műsor

Az 1955-ös évben az 1950-es évhez hasonlóan nem volt műsor március 15-én.

Az 1960-as műsor

Kossuth-Rádió

Az 1960-as évben már van rádióadás március 15-én. Azonban ez műsor nagyban különbözik a korábbi március 15-i műsoroktól. A műsorok zöme teljesen semleges, semmi jele nincs a programok összeállításában, hogy március 15. ünnep. Csupa semleges zenemű: klasszikusok, operazene, könnyűzene, tánczene. Sorozatok (Szabó család), híradó, időjárás jelentés. Néhány aprócska jel utal az ünnepre, melyről nyilvánvalóan tilos lenne megemlékezni. Az egyik egy felolvasás Petőfi verseiből 10.10-kor, a másik pedig egy zenés összeállítás Kossuth Lajos azt üzente címmel, illetve a16:30-kor kezdődő Március Idusa (Kerekes István írása), ám ez mindössze tizenöt perces. Nem elhanyagolandó, hogy ezek a műsorok többségében délelőttiek, az ünnep pedig keddre esett, így a felnőtt dolgozók, valamint a diákok nagy valószínűséggel nem hallgatták az említett műsorokat.

A többi „megemlékező” műsor csupán burkolt módon utal az ünnepre, a műsor címében nem is jelzik, hogy bármi módon kötődne március 15-e megünnepléséhez. Ez a műsor a 13:20-kor kezdődő Zenekari hangverseny, melynek az első darabja Erkel Ünnepi nyitánya a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának előadásában. Az Ünnepi nyitány nyilvánvalóan még nem akadt fenn a cenzúra rostáján, hiszen csak általában ünnepi, nem utal közvetlenül a forradalomra. Azonban aki akart, érthetett belőle., és a maga módján csöndben ünnepelhetett. Az említett műsorban még Liszt és Bartók művek hangzanak el, ezek azonban már semleges zenedarabok, azonban nem elhanyagolandó tény, hogy nagy magyar zeneszerzők voltak mindannyian, akiknek fontos volt a magyar identitástudat, a magyar kultúra ápolása.

Petőfi-Rádió

A Petőfi Rádión egyáltalán semmi nyomát nem találtam a forradalomról való megemlékezésnek. Csupán néhány magyar zeneszerző műveinek műsorratűzése emlékeztet halványan rá.

Az 1970-es műsor

Az 1970-es műsoron már egy megengedőbb politika hatása érezhető. Az általános közszolgálati csatprnán, a Kossuth Rádión 07:28-tól az Emléktábla című műsort sugározzák, mely egy riportműsor Táncsics Mihály szülőfalujáról. Bár a semleges riport műfaj sem nem ünnepi, sem nem „forradalmi”, mégis egy az 1848-as forradalom egyik kulcsfigurájáról készült, ami már önmagában nagy szó a megelőző évek síri csöndjéhez képest. Azonban azsem véletlen, hogy éppen Táncsics Mihályra esett a választás, hiszen ő volt a forradadalom radikális baloldali demokrata szárnyának egyik vezéralakja. Petőfihez képest is radikálisabb nézeteket vallott, és ez kellőképpen szalonképessé tette őt a kommunista rendszer szemében. A 13:10-kor kezdődő válogatás Rösler Endre operafelvételeiből egyik darabja Bánk áriája (Hazám, hazám) a Bánk bánból. Ugyan ez sem explicit módon utal a forradalomra, mégis Bánk alakja és maga az ária alkalmas a forradalomról való burkolt megemlékezésre. Végül az utolsó forradalomra utaló műsor a 15:08-as Népek hajnalcsillaga című műsor, mely egy válogatott összeállítás Petőfi Sándor verseiből. A címválasztás egyértelmű utalás a forradalomra (forradalom – a népek hajnalcsillaga, a népek felemelkedésének kezdtetét jelöli, elszakadást az Osztrák Magyar Monarchiától), bár maga a „forradalom” szó nincs kimondva.

A Petőfi rádión már gazdagabb valamivel a választék az emlékműsorokból. Reggel 09:00-09:09-ig röpke 10 perces összeállítást közöl a rádió 48-as dalokból. Majd 11:00-kor Magyar, hajnal hasad!” címmel a Forradalmi Ifjúsági Napok műsorát közvetítik. A 16:05-kor kezdődő Ez is, az is című irodalmi műsorban az egyik mű, melyből részlet hangzik el Szendrei Júlia naplója.19:25-kor pedig a Jó estét, gyerekek!-ben Petőfi-versek hangzanak el. Az este folyamán pedig hallhatóak még nagy magyar zeneszerzőktől művek (lehár Ferenc, Kodály Zoltántól magyar dalok). A forradalmi megemlékezés tehát kezd visszaszivárogni a rádió műsorába a megengedőbb politikának köszönhetően.

Az 1980-as műsor

Az 1980-as műsor még mindig távol van a 40-es évek nyílt ünnepélyes megemlékezésétől, azonban az 1970-es évhez képest mégis igen sokat javult a helyzet. A Kossuht rádió műsorában megjelenik a „szabadságharc” szó, ismét ki lehet mondani nyíltan a nevét; 11:00-kor kezdődik A 48-as szabadságharc színháza című műsor. Ezt megelőzően hallható volt a Föltámadott a tenger című összeállítás Petőfi verseiből. Koradélután pedig egy húszperces összeállítást sugároznak 48-as dalok, Kossuth-nóták címmel. Tehát a forradalomról megemlékező műsorok nem csak nyíltabban, de hosszabb műsoridőben vannak a jelen a rádió műsorában. Késő este, 22:15-kor pedig Szabó Ferenc Petőfi versére írott Feltámadott a tenger című oratóriumát hallhatja a közönség. Azonban a A Petőfi Rádión és a 3. Műsoron egyáltalán semmiféle megemlékező műsirt nem sugároznak. Kivéve a 3. Műsoron 21:39-kor kezdődő összeállítást Erkel operáinak részleteiből(Hunyadi László: László áriája, Bánk bán: Melinda áriája). Így ez csak burkolt, minimális szintű utalásnak tekinthető a 48-as forradalomra.

Az 1990-es műsor

Az 1990-es megemlékező műsorok továbbra is az enyhülő politkai szigorról, a represszió csökkenéséről tanúskodnak: kezdenek visszatérni a rádió műsorába az elemzések, értelmezések, a nyílt elmélkedés és beszéd az 1848-as forradalomról. Már nem csak a forradalom zenei emlékeinek műsorra tűzésében merül a ki a megemlékezés 1848-ről (bár ezek továbbra is az évfordulós műsorok szerves részét képezik).

Az elemzőműsorok a Petőfi Rádión jelennek meg. Ilyen műsor a 14:00-kor (frekventált időben!) kezdődő Márciusi örökség című műsor („Elmélkedés a nemzet ünnepéről” – megjelenik a „nemzet” szó a műsorban!), és a Gordiusz („Magazin töprengőknek”). Ennek a műsornak külön összefoglalják, kiemelik a tartalmát: „A magyar nemesség szerepe a reformkortól a kiegyezésig”, illetve „Szendrei Júlia – A túlélő tragédiája” (a nemesség is megjelenhetett mint téma, objektív elemzés térgyaként).

A Kossuth Rádióban továbbra s inkább a zenei megemlékezés dominál. 08:20-kor kezdődik a Dalok az 1848-as szabadságharc idejéből című műsor, mely immár 20 perces. Illetve 09:00-kor kezdődik a szemérmesen csak Himnusz címmel jelölt megemlékezőműsor 1848 évfordulója alkalmából. Ez egy teljes egyórás műsor, melyben több közéleti szereplő beszédet mond, majd elszavalják a Himnuszt. Ez a műsor tehát már egy majdnem-megemlékezés a forradalomról. Azért csak „majdnem”, mert a forradalom szó, illetve az 1848-as évszám nem hangzik el sehol.

A 2000-es év műsora

Ebből az évből nem sikerült Rádióműsort találnom a könyvtárban.