A holland közszolgálati rádiózás

A Rádiójáték wikiből


Eötvös Loránd Tudományegyetem

Böcsészettudományi Kar

A holland közszolgálati rádiózás

Összeállította: Iványi Márton

KCN - 232 Médiatörténet 2.

Előadó: Hargitai Henrik

Szentendre, 2007.

A holland közszolgálati rádiózás

I. Története

Már a kezdetek kezdetétől, az 1920-as évek elejétől több vállalat kezében összpontosult az állami műsorszórás, ami a heterogén holland társadalom sokszínűségéből adódott; mindegyik társadalmi csoport, felekezet, nemzetiség saját műsorszolgáltatót kívánt. A legelső ilyen az AVRO volt (Algemene Vereniging Radio Omroep), ami szekularizált és a nagyközönséghez szól, eleinte elsősorban jobboldali liberális beállítottságú közönséget szólította meg, középhullámhosszon. Nem sokkal később a protestánsok saját rádióállomással jelentkeztek, amely az NCRV (Nederlandse Christelijke Radio Vereniging) nevet viseli, ami vallásos műsorok sugárzását tűzte ki célul. Gyorsan léptek a katolikusok is, rádióállomásuk a KRO (Katholieke Radio Omroep) nevet kapta. A tradicionálisan kevésbé vallásos szocialisták médiareprezentációját a VARA (Verenigde Arbeiders Radio Amateurs) látja el, ami szintén hamar megalakult. Végül, a progresszív protestánsok is létrehozták saját rádiójukat, a VPRO-t, (Vrijzinnig Protestantse Radio Omroep). Mindegyik műsorszolgáltató tehát egy külön társadalmi csoporthoz fűződik, ezt a folyamatot „pilléresedésnek” nevezzük, ez hollandul: verzuiling. A különféle felekezetek, társadalmi csoportok tagjai, vagy politikai pártok szimpatizánsai mindig is hűek maradtak a rádiófrekvenciájukhoz az, hogy például egy protestáns a KRO-t hallgatta volna, egyenesen elképzelhetetlen volt.

Azonban ez a zárt rendszer túl szűknek bizonyult, amikor a televízió megjelent a piacon, ezért szükség volt a rendszer átformálására, ami lehetővé tette több más, új cég bekapcsolódását is a műsorszolgáltatói versengésbe. 1969-ben mérföldkőnek számított, amikor egy nem felekezeti kötődésű műsorszolgáltató jelentkezett saját műsorral: a TROS (Televisie Radio Omroep Stichting), ez ma a legnagyobb műsoridőben sugárzó műsorszolgáltató az országban. Az idők múlásával nem számított immár bűnnek, ha valaki más rádiót hallgatott, és idővel a műsorszolgáltatók is repertoárjukra tűztek eredeti profiljuktól eltérő műsorokat, mely már nem csak a csoportjuknak szólt.

A nyílt rendszer bevezetése óta bármilyen csoport kaphat műsorszolgáltatói engedélyt és szabadon sugározhatja műsorait. Vagyis az ennek a feltétele, hogy a kormány engedélyezze és hivatásos státuszt adjon nekik, valamint, hogy elég legyen a tagok száma. A műsorszolgáltató társaságoknak még mindig, évről-évre gondoskodniuk kell arról, hogy elérjék a hivatalos státusz kritériumaként megjelölt tagszámot, ezért a csatornák dolgozói műsorújságokat árulnak és próbálják összes előfizetőjüket a szervezet tagjává tenni.

Az NRU (Nederlandse Radio Unie) egyike volt a European Broadcasting Union huszonhárom alapító tagjának. 2002 szeptembere óta az európai szervezet tagságát az NPB Netherlands Public Broadcasting látja el.

II. A jelenlegi helyzet

Sokakban felmerül a kérdés, hogy ez a rendszer megfelel-e a digitális műsorszórás érájának elvárásainak. Tervek vannak a műsorszolgáltató társaságok kiválasztási szempontjainak megváltoztatására és a tagság-alapú berendezkedés teljes eltörlésére nézve. Mindazonáltal a rendszer egyelőre változatlan, ugyanolyan mint volt, és egy új, másmilyen rendszer kiépülése várhatóan sok évet vesz majd valószínűleg igénybe.
Tehát a holland közszolgálati műsorszórás (broadcasting) számos szervezet közreműködése által üzemel az NPO (Nederlandse Publieke Omroep) égisze és védnöksége alatt. Az NPO elnevezést szintén használják magára a teljes holland közszolgálati műsorszolgáltatói rendszerre is, ami a társult társaságok hálójában betöltött vezetői pozíciójából adódik. Az NPO ezen túlmenően még a NOS (Nederlandse Omroep Stichting) tagja is.
A NOS-t egy 1967. február 28-án elfogadott törvényt követően hozták létre, az 1947-ben megalakult Holland Rádióúnió (NRU) és az 1951-ben életre hívott Holland Televízió Alapítvány összeolvadásából., abból a célból, hogy koordinálja a „pilléres” rendszer és az adóállomások között. Emellett a NOS forgalmazza a televíziós műsorok mintegy negyedét és a rádióműsorok 15%-át is<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/Nederlandse_Omroep_Stichting</ref>.
A NOS a következő rádióműsorokért felelős:

- NOS Journaal – óránként jelentkező hírrádió,

- NOS Radio 1 Journaal – napi aktualitásokat tárgyaló műsorok sugárzása a Radio 1 csatornán,

- NOS Langs de lijn (Végig a vonalon) – sportprogram szintén a Radio 1 csatornán, és

- NOS Met het Oog op Morgen (A holnapra tekintettel) – késő esti vitaműsor a Radio 1 csatornán napi aktualitásokról.

Eltérően a más országokban elterjedt műsorszolgáltatói rendszerektől, ahol vagy nemzeti vállalatok, mint a BBC vagy a Radio France, vagy regionális köztörvényes szerveződések (mint pl. ARD , SRG SSR idée suisse) vagy kormányzati vagy ahhoz közeli csoportok által üzemeltetett tagság-alapú csatornák, pl. az amerikai PBS, Hollandiában tagság-alapú szerveződések osztoznak több létesítményen. Ennek, mint már láttuk, a 20. század elejére visszamenő hagyományai vannak, a holland társadalom hagyományos rétegződéséből következőleg.
A lefektetett cél az volt, hogy minden társadalmi csoport hallathassa a hangját, és az elosztott műsoridő legyen arányban a szervezetek tagsági számával.
2000 óta általános adók segítenek finanszírozni a rendszert a korábbi előfizetői díjak helyett. Ezt még kissé kiegészíti a szabadtéri hirdetés lehetősége, amelyet egy 1967-es törvény engedélyez. A műsorszolgáltató rendszerek öt állami rádiócsatornát sugároznak, ezek:

Radio 1, Radio 2, 3FM, Radio 4 és Radio 5. Az NOS is üzemeltet egy korábban kereskedelmi csatornát, a ConcertZender/Radio 6-ot.

Végezetül más, eddig nem tárgyalt jelentősebb műsorszolgáltatók Hollandiában:

  • AVRO (Algemene Vereniging Radio Omroep): egyike a legrégebbi műsorszolgáltatóknak. Célja a szekularizált tömegtájékoztatás és az állami nagyközönséghez szól.
  • BNN (Bart's Neverending Network): nemrég alapított műsorszolgáltató, elsősorban fiatalokhoz, tizenévesekhez szól.
  • EO (Evangelische Omroep): Protestáns, evangélikus műsorszolgáltató, erősen egyházi orientációjú műsorokkal.
  • LLiNK: elsősorban környezetvédelmi és emberi jogok tematikájú műsorokkal
  • Omroep MAX: 50 felettiekhez szól.

A korábban felsorolt másik öttel együtt ez a tíz legfontosabb műsorszolgáltató Hollandiában. Ezeken kívül természetesen vannak még kisebb, vallási felekezetek által üzemeltetett műsorszolgáltatók még, melyek műsorideje arányos tagsági számukkal:

  • BOS (Boeddhistische Omroep Stichting): buddhista műsorszolgáltató
  • Joodse Omroep: a zsidó vallási közösség műsorszolgáltatója
  • NIO (Nederlandse Islamitische Omroep): muszlim hívők műsorszolgáltatója
  • NMO (Nederlandse Moslim Omroep): valamivel progreszívebb, mint az előbbi
  • OHM (Organisatie Hindoe Media): hindu médium.

Megállapítható tehát, hogy a sokszínűségéről ismert holland társadalom etnikai/felekezeti/egyéb rendezőelvei mentén számos műsorszolgáltató jött létre, fenn- vagy versenyben maradásuk érdekében folyamatos tagtoborzói magatartással, produktív versenyszellemet teremtve.

Bibliográfia:

http://en.wikipedia.org/wiki/Dutch_Public_Broadcasting

http://en.wikipedia.org/wiki/Nederlandse_Omroep_Stichting

http://www.nos.nl/nosjournaal/voorpagina/index.html

http://misc.meh.hu/letoltheto/szrmsz.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/VARA_%28radio_and_TV%29