„A hangjáték formanyelve” változatai közötti eltérés

A Rádiójáték wikiből
36. sor: 36. sor:
  
 
A vágás módja
 
A vágás módja
 +
*éles vágás
 
*átúsztatás (egymásra keverés)
 
*átúsztatás (egymásra keverés)
 
*leúsztatás, majd felúsztatás
 
*leúsztatás, majd felúsztatás
160. sor: 161. sor:
 
*A mikrofon mozog, a szereplők állnak (hangban ritka, képben gyakori - kameramozgás) pl. A mikrofon ráközelít egy szereplőre/atmoszférára
 
*A mikrofon mozog, a szereplők állnak (hangban ritka, képben gyakori - kameramozgás) pl. A mikrofon ráközelít egy szereplőre/atmoszférára
 
*A mikrofon együtt mozog a szereplőkkel: "microfon of god" minden külső és belső hangot közelről hallunk
 
*A mikrofon együtt mozog a szereplőkkel: "microfon of god" minden külső és belső hangot közelről hallunk
 +
*Zoomolás, ráközelítés/távolodás: csak több mikrofonnal felvéve lehetséges (vagy külön távolról és közelről is felvéve)
  
  

A lap 2011. október 12., 21:59-kori változata

Felvétel

(Lars Nyre)

  • Multitrack Studio
  • Live Performance
  • Location Production: where a single microphone is used as a movie camera, and the actors perform many of their own sound effects (footsteps, doors, telephones, etc.) as they read the lines. Scenes are “shot” in various locations outside the studio, capturing the characteristic acoustic responses and background ambience of different places.


Az akusztikus környezet eredete

(Lars Nyre)

  • Hang süketszoba
  • Érzékelhetetlen stúdió
  • Stúdió koncertterem (közönséggel)
  • Sokcsatornás szerkesztett
  • Szintetikus
  • Lebutított (telefon)
  • Külső rögzítőgép zaja


Ritmus

  • lassú, hosszú jelenetek (hangképek)
  • gyors, gyors vágások

Hangképek (jelenetek/snittek) elválasztója

  • térváltás
  • időváltás
  • szemszögváltás (képben gyakori, hangban ritka)
  • fikció/narráció váltás

Eszközei

  • csend
  • zene
  • effekt
  • gyorsítás és vissza (idő múlás azonos térben)
  • narráció (felirat: 10 év múlva)

A vágás módja

  • éles vágás
  • átúsztatás (egymásra keverés)
  • leúsztatás, majd felúsztatás
  • hirtelen vágás (mint filmben) (snitt)
  • a fikciós csöndből a következő jelenet fikciós csöndjébe átmenet (folyamatos vágás - képben megszokott, hangban zavaró)
  • úsztatott vagy anélküli inzert (effekt, zene)

A két végpont illeszkedése

  • zenék, atmoszféra, szereplők váltása


Beszéd

Dramaturgiai szerephelyzetek

  • Külső hang
  • Belső hang
  • Narráció (belső hang, szereplői monológ)
  • Kommentár(implikált szerző)
  • szerző a saját hangján

A személyes hang típusai

  • felolvasás
  • élménybeszámoló (szemtanú)
  • szerepjátszás
  • az eredeti személyiség megjelenése, kivetítése


Zene

  • a cselekménnyel korhű zene ("apropó zene")
  • a darab játszásával korhű zene (kortárs zene)
  • készültekor semlegesnek ható zene
  • a cselekményhez írt és eljátszott zene
  • a cselekményhez összeállított konzerv zene (zenei szerkesztő)
  • a cselekményhez készített „élő” szintetikus zene (DJ program)
  • leitmotif (vezérmotívum) (nem csak zenei értelemben, pl. szignál)


Csend

Hossza


Effekt

Egy meglévő hang módosításával előállított (visszhang, visszafelé stb.) (??? moduláció????)

  • Akusztikus (szoba, cső stb.)
  • Szintetikus (digitális)

Önálló effekt

Zörejezés

Az effekt forrása:

  • akusztikus
    • a megjelenítendő dolog saját hangja által
    • más hang által (de: kommentálni kell)
  • szintetikus

Az effekt technikai célja:

  • létező hang megjelenítése
  • nem létező (fikciós) hang megjelenítése

Az effekt dramaturgiai célja

  • Valószerűség fokozására
  • Valószerűség csökkentése (szürrealitás fokozása)(más hang, torzított hang, hang elhagyása, az elvárttól eltérő hangerő)


A megjelenítés módja:

  • realisztikus
  • stilizált/jelképes
  • hamis (objektum és hang egysége: humoros hatás)

atmoszféra

Folyamatos háttérzaj, ambience

  • Valós, egyidejű felvétel
  • Soksávon kevert
    • a fiktív térnek megfelelő de külön-külön felvett valós hangokból a cél szerinti hangerőkkel összekevert (kvázi reális)
    • különféle eredetű hangokből összeállított
  • független a szereplők cselekményétől!!


Zaj

Nem a szereplő keltette zaj, passzív zaj (pl állathang, robbanás)

Zörej(szereplő keltette, előtér zaj)

  • Aktív / manipulatív zörej, amit a szereplő kelt (pohár lerakása)
  • A szereplő testzaja (kabátsuhogás)

A hang mint szereplő

közösen hallott - diegetikus

Az elbeszélés fiktív világán belüli hangok (diegetikus)- amit a szereplők is hallanak

  • narráció (belső monológ)
  • zörejek/zajok (valós és mesterséges)
  • rádió bekapcsolása
  • fiktív térben játszott zene


csak a hallgató-hallott - nem diegetikus

amit a szereplők nem ismerhetnek

  • Kommentár (implikált szerző)
  • Felolvasó (szereposztás stb)
  • kísérőzene
  • a valós szerző megjelenése
  • Vajon a rajzfilmhangokat hallják a szereplők?


Humor lehetőségei

  • A nem diegetikus hangra reagál a szereplő
  • az implikált szerző vegyül a fikciós szereplőkkel


Hangtér (hang kompozíció)

  • Reális (valós tér képzetét kelti)
  • Rendezői hangtér (a helyeknek sajátos dramaturgiai funkciója van)
  • Fent/lent irány technikailag nem lehetséges

Mozgások/Dinamika

  • A mikrofon áll, a szereplők mozognak
  • A mikrofon mozog, a szereplők állnak (hangban ritka, képben gyakori - kameramozgás) pl. A mikrofon ráközelít egy szereplőre/atmoszférára
  • A mikrofon együtt mozog a szereplőkkel: "microfon of god" minden külső és belső hangot közelről hallunk
  • Zoomolás, ráközelítés/távolodás: csak több mikrofonnal felvéve lehetséges (vagy külön távolról és közelről is felvéve)


monó

Két irány lehetséges: előre és hátra (közel/távol)

sztereó/térhatású

Előre/hátra mellett jobbra/balra tengely is megjelenik.

  • Mikrofonfüggöny (több fix azonosítási pont)
  • Jobb-bal-közép extrém helyzetek
  • Hangszórós lehallgatás esetén a valós térben megjelenő hangok (Reális hangtér)
  • Fülhallgatós lehallgatás esetén reális hangtér fejmikrofonnal (Kunstkopf/Dummy head recording (http://en.wikipedia.org/wiki/Dummy_head_recording)
  • Fülhallgatós lehallgatása hagyományos felvételnek: megjelenhet külső tér (reális) és képzelt tér (a középen szóló hang a hallgató fejének belsejébe lokalizálódik)


kvadró

5.1

A fikciós akusztikus környezet

  • tartalma: milyen elemek/szereplők jelennek meg benne (az elképzelt térben, akkor is ha nem hallható!)
  • távolsága: milyen távol van a mikrofon az eseményektől
  • határai: meddig "hallunk el", zárt/belső vagy nyílt/külső tér; ha zárt tér, behallatszik-e a zárt téren túlról valami (ablakon át); ha nyílt tér, mennyire nyitott akusztikailag (zaj hatás elfedő ereje: forgalmas úton hogy érhető el, hogy "távolra halljunk"?
  • "képmélység": közeli és távoli hangok együtt létezése (pl. távoli kiabálás+közeli hang) egy jeleneten belül

Mikrofonplánok/hangsíkok

  • nagytotál: Kép: egész tájrészlet, az egyes emberek nem vagy alig azonosíthatóak. Hang: csak atmoszféra
  • kistotál: Kép: az emberek azonosíthatóak, de a környezetükből is bőven látszik. Hang: atmoszféra+több ember beszéde (csoport, együtt halljuk őket)
  • amerikai plán: Kép: egy személyre koncentrál, de a környezete is látható Hang: atmoszféra +egy ember beszéde
  • szekond: Kép: deréktól fölfelé, a személy körül alig van más tér Hang: csak beszéd, atmoszféra nélkül
  • közeli/premier: Kép: egy arc vagy testrész Hang: suttogás, belső monológ, közeli hang


Dramaturgiai eszközök

Az időbeliség narratív eszközei

  • Egyidejű
  • Falshforward prolepsis
  • Flashback analepsis
  • Kihagyás


sound design