A Rádió nyilas megszállása

A Rádiójáték wikiből

Radó Timea

2007. 06. 11.

A Rádió nyilas megszállása

A Magyar Rádió a második világháború idején is többé-kevésbé zavartalanul működött. A feszült nemzetközi helyzetben a rádió hírszolgálatában és műsoraiban megpróbál objektivitásra törekedni, így például az erősödő német nyomást ellensúlyozni próbálva angol nyelvű hírösszefoglalókat is közvetít: a Londoni levelek című, Angliával foglalkozó heti adást, vagy hetenként kétszer eszperantó nyelvű műsort magyar hírekkel közvetít.
1940-től megszaporodnak a rádióműsorban a katonai adások, valamint bevezetik a 21 órakor kezdődő adásszünetet, légvédelmi okokból. Az állampolgárok a rádióból értesülnek a hadi helyzet változásairól: például 1941. július 22-én Moszkva bejelenti a német támadás megkezdését, és ezt a magyar hallgatók is hallhatják. Ugyanezen év december 7-én a BBC amerikai hírolvasója közli a csendes-óceáni japán légitámadás hírét.
A fordulat 1944-ben következik be, amikor március 19-én a német csapatok megszállják, elfoglalják a lakihegyi adóállomást. Ekkor rövid leállás következik be a rádió adásában, ami nemsoká újraindul – ekkor különböző indulók hangzanak el. Valójában azonban csak március 22-én olvassák be a megszállás tényét a rádióban, addig sokan nem is tudtak róla. Április 25-én új vezetőket neveznek ki a Rádió élére, mely ekkor a Magyar Katonarádió nevet veszi fel. Ilyen vezetők lettek: a vezérigazgató Frigyesy János, a hírszerkesztőség vezetője pedig Béry László.
1945. október 15-én történt meg a rádió nyilas megszállása. A nyilas párt vezetője, Szálasi Ferenc ezelőtt mindhiába próbálta megszerezni a németek bizalmát, hiszen Szálasi nyilas eszméi megbízhatatlanok voltak, és csak pár ponton hasonlítottak Hitler fasiszta eszméihez. Szálasi azonban fanatikusan támogatta Hitlert, és hitt az ő „csodafegyvereiben”. A német megszállók végül 1944 augusztusában álltak Szálasiék mögé. Hitler külön parancsára szeptember folyamán a nyilasok megkezdték a hatalomátvétel megszervezését. Majd október 15-én Horthy kormányzó kiugrási kísérletét követően a német és nyilas csapatok megszállták a főváros stratégiai fontosságú pontjait, este pedig Szálasi bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását.
Ez a bejelentés természetesen hasonlított Horthy korábbi kiugrási kísérletéhez, melyet szintén a rádióban jelentett be. A legnagyobb különbség természetesen az volt, hogy Horthy mögött már nem állt ekkor hatalom, így könnyedén bejelentésének visszavonására kényszeríthették.
Lássuk, mi történt október 15-én. Reggel csalták tőrbe és rabolták el Ifj. Horthy Miklóst – valójában emiatt cselekedett édesapja a következő napokban úgy, ahogy: hiszen fia élete volt a tét. Délután hangzott el a rádióban Horthy proklamációja (nem is egyszer), melyben a fegyver letételére szólítja fel a magyar hadsereget, azaz lényegében a háborúból való kiugrást jelentette be. Vörös ezredes azonban, aki a németbarát politika híve volt, új hadparancsot fogalmazott meg László Dezső altábornaggyal, mely parancs 17.20-kor el is hangzott a Rádióban: „A Kormányzó úr rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó, amelyeknek kimenetele még bizonytalan. Ezért minden katona és egység változatlan erővel folytassa a harcot bármilyen oldalról jövő támadással szemben.”
Horthy proklamációját követőn kisebb káosz alakult ki a frontokon, hiszen a tisztek nem tudták, hogyan értelmezzék a hallottakat. És mivel a kormányzó beszédéből kihagyták a Németországgal való szembefordulásra vonatkozó mondatot, bár a Vörös-féle hadiparancs „bármely oldalról való támadás” visszaverésére utasít, a tisztek nem értelmezték úgy a parancsokat, hogy a német hadsereggel is felvehetik a harcot.
Délután Budapesten, négy óra körül Szálasi Ferencet átvitték a Várba, a német nagykövetségre. Ekkor már az utcákat németek és nyilasok uralták, a Várban pedig megkezdődött a kormányalakítás.
21.40-kor a Magyar Rádióban beolvasták Szálasi proklamációját. Ebben a nyilas vezető tájékoztatta a népet a hatalom átvételéről, és arról, hogy a harcokat folytatni fogják, szó sincs tehát fegyverletételről. Végezetül a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség felhívását olvasták be – mely természetesen a fegyveres harcra szólított fel. A Várat hajnalban a németek elfoglalták, Horthy ekkor vonta vissza előző napi kiáltványát, természetesen túszul ejtett fia védelme érdekében, és a kormányzóságról is lemondott. A nyilas hatalomátvétel másnap estére teljessé vált Magyarországon. Szálasi véres rémuralma innentől kezdve egészen 1945. áprilisáig tartott, amikor is a szovjet csapatok kiűzték az országból a németeket.
Szálasi ez idő alatt nemzetvezetőként tevékenykedett, a Nemzeti Összefogás Kormányának élén. Mindvégig a németek bábja volt, bár a kormány úgy tett, mintha döntéseit szabadon hozná.
A Magyar Rádió 1945. május 1-én szabadult fel a nyilas megszállás alól.

Források:

http://kincsestar.radio.hu/mr75/mr75.html

http://www.historia.hu/archivum/2004/0409sipos.htm

http://www.historia.hu/archivum/2004/0409keresztes.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lasi_Ferenc

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/69.html