Felhívás keringőre

A Rádiójáték wikiből

A Felhívás keringőre című-rádióelőadás

hanglemezei:

  1. Schubert-Liszt: Soirées de Vienne
  2. Weber: Felhívás keringőre
  3. Lanner: Pesther Walzer
  4. Strauss: Blaue Donau énekkarra
  5. Chopin
  6. Berlioz: Fántásztikus szimfónia. Valse
  7. Gounod: Rómeó és Júlia
  8. Dohnányi: Nászkeringő: Pierrette fátyola
  9. Debussy: Plus que lente
  10. Wien, Wien, nur du allein. Sieczynski-Robitschek

Felhívás keringőre

- Előadás hanglemezekkel -

A családfa-kutatás sorsszerű és mulatságos szórakozás és gyakran meglepő tanulságokkal szolgál. Nemcsak az derül ki belőle, hogy a falusi kiscica milyen közeli rokona a bengáliai királytigrisnek, hanem például az is, hogy a magyar mezők igénytelen páfrányai a trópusokon vagy az őskorban óriásokká nőttek, beláthatatlan és bejárhatatlan őserdőket alkottak és ezeknek az elsüllyedt, őskori rengetegeknek a földalatti lassú égéséből lett a szén; a szénből, kristályosodás útján, a gyémánt; a paizsika vagy fodorka néven ismert és bokréták díszítésére használt, tehát rokonságban vannak magával a Kohinoorral és a pápai tiara gyémántjaival is. Kiderül, hogy nem csak Magyarországon rokona mindenki mindenkinek, hanem az Úristen virágos mezőin és állatkertjében is. Kiderül, hogy az autók egy részét őskori hüllők szíve-vére hajtja, mert a benzint petróleumból desztillálják, a petróleum pedig tudvalevőleg őskori állatok földi maradványaiból lett és kiderül, hogy még az olyan szerény vadvirág is, mint a kakukkfű, negyven fajtával dicsekedhetik, amelyek között igen előkelőek is akadnak – csak hát a szegény rokonokat mindenki elfelejti.

A keringő is igénytelen családból származik.

De sokra vitte! Még pedig rövid idő alatt.

Családfa helyett mi most itt a keringő-család szebbnél-szebb tagjait fogjuk felvonultatni, mert meggyőződésünk, hogy néhány jól kiválasztott példa szebben beszél, mint a leglelkesebb esztétikai méltatás és a család őseinél érdekesebb, a keringő összes változatának pontos felsorolásánál maradandóbb emlékű, ha személyesen megismerkedünk e kecses és elbájoló familia néhány méltán világhírű tagjával, amelyeknek mindegyikén ott ég az isteni eredet kézjegye, mert majdnem valamennyit költő, még pedig nagy költő segítette világra.

A keringő, a Walzer, eredetileg éppen olyan egyszerű, hosszabb-rövidebb lélegzetű táncdal, mint például az allemand, a volta, a Waltz, a Dreher. Szemben sok páros ütemű tánccal, a keringőt háromnegyed ütemben írjuk.

A legrégebbi keringődallamok egyikét valamennyien ismerjük. Címe és kezdete így hangzik: O du lieber Augustin… Talán nem mindenki tudja, hogy ezt a dallamot már akkor is dúdolták, amikor Budán még félhold ezüstlött a minarétek tornyán és hogy a kedves Augustin a bécsi pestis idején sem veszítette el sem kedélyét, sem bátorságát: dallamaival vigasztalta az élőket.

A XVII. században azonban még nem keringőztek az emberek. Kedvelt, népszerű és divatos csak a napóleoni századforduló idején lett a keringő Közép-Európában, elsősorban Bécsben. A bécsi kongresszus, tudjuk, szívesebben táncolt, mint tárgyalt és legszívesebben a keringő hangjaira perdült táncra, bár - vagy talán éppen azért, mert - a keringő forradalmat jelentett a táncok között. A társasági táncok legtöbbjében ugyanis a táncoló párok egymással is kapcsolatban maradtak, közösen alakítottak egyes figurákat. A keringőző párok viszont teljesen függetlenítették magukat egymástól. Mindegyik pár addig és úgy keringőzött, ahogyan neki jól esett, tekintet nélkül a többiekre.

Azt mondottuk: a keringő őshazája: Bécs. Valóban, alig akad bécsi zeneszerző, akinek termésében ne találnánk keringőket. Kik voltak ezek a „bécsi” zeneszerzők? Névsoruk eléggé díszes. Mert bécsinek számít Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms, Bruckner, Lanner, a négy Strauss és Hugo Wolf is. Volt idő - s ez a korszak elég sokáig tartott - amikor Bécs volt az európai zene fővárosa, a zenei világ közepe.

A keringő még a maga naiv egyszerűségében, de már az érzelmes költészet bájától varázslatosan jelenik meg Schubert keringő-sorozatában.

Első keringőit Schubert Magyarországon írta. Zselizen volt zongoramester, Esterházy Károly gróf házában, ott került először kapcsolatba a nagyvilági élettel. Két forintért tanította zongorázni a kis kontesszeket, a grófné volt eszményképe, a csinos és intelligens komornának udvarolt. A grófnak kellemes basszushangja volt, Mária grófkisasszonynak gyönyörű szopránja, a grófné és Karolina leánya altatót énekelt, Schönstein báró pedig tenort.

Ezek a keringők a régi Walzerekhez képest lendületesek, kifinomultak, művésziek és stilizáltak; szenvedélyesek.

- Kis géniuszok - írja róluk Schumann - amelyek azonban nem lebegnek magasabban a föld felett, mint a virágfejek.

Mi Schubert keringői közül néhányat egyik lánglelkű apostolának átiratában mutatunk be. Liszt Ferenc volt ez a lánglelkű apostol, nemcsak Wagner, Berlioz, Peter Cornelius, Robert Franz, hanem Schubert költészetének is kongeniális úttörője. A Schubert-kották eleinte nem voltak kelendők, de a Liszt-átiratok igen! Schubert tánczenéjét alig észrevehetően, de fényesebbé tették, hatásosabbá. Ha a Schubert-keringőkre gondolunk, úgy jelenik meg emlékezetünkben, ahogyan Liszt Ferenc szólaltatta meg ezeket a keringőket, a Soirées de Vienne, a bécsi estélyek fénypontjait.

1. Schubert – Liszt:

Soirées de Vienne. Részlet

A keringő életrajzába ezüstbetűkkel írta be a nevét Carl Maria von Weber, A bűvös vadász zeneköltője. Igaz, hogy csak egyetlenegy művével, de erről el lehet mondani, hogy unam, sed leonem. Az Aufforderung zum Tanz, a felhívás keringőre teremtette meg a modern keringő-formát. Lassú, érzelmes bevezetés és hangulatos befejezés közé több keringődallamot ékelt a költő, valóságos gyöngysort keringődallamokból. A sor valamennyi szeme: igazgyöngy, mindegyik más, mint a többi, de valamennyi művészi.

2. Weber: Felhívás keringőre

Jövőre 125 éves lesz ez a kis remekmű, Weber 1819-ben írta. Tavasszal meghalt első gyermekük s a gyerek halálába Weber is, felesége is belebetegedett. A nyár visszahozta egészségüket, életkedvüket s a költő ihletét.

Az úgynevezett bécsi keringőnek ez a Felhívás keringőre az őse, legnagyobb mesterei pedig Lanner és a négy Strauss.

Lanner éppen száz esztendővel ezelőtt halt meg. Műkedvelő zenészként, tánczenészként kezdte pályafutását. Vonósnégyest alapított, amelyben ő játszotta az első hegedűt, a brácsát pedig Johann Strauss, az idősebb.

Lanner keringői közül hozzánk legközelebb a Pesther Walzer áll. Természetesen ez a keringő is csak a címében pesti. Alig hangzott el a bevezetése, amely korabeli olasz operákat idéz, zenei tájszólás, hamisítatlan bécsi tájszólás üti meg a fülünket. a Práter hangja ez, esetleg Hietzingé. A tájszólás azonban nem zavar. Sőt. Valami különös zamatot ad a dallamnak, érzékibb és édesebb lesz tőle a keringő, de azért soha nem illetlen. Polgári tánc marad, mértéktartó, hagyományhű.Nem szilaj, nem tüzes, még csak nem is szenvedélyes. Ein - zwei - drei…ein - zwei - drei…

3. Lanner: Pesther Walzer

A Straussok Lanner szellemi leszármazottai.

Az apa fellázadt ellene és elfoglalta trónját. A fiú fellázadt apja ellen és már atyja életében ő lett a keringőkirály. Az öreg Johann 21 éves volt, amikor a fiatal Johann, vagy - ahogyan Bécsben nevezték, - der Scháni született és nem sokkal több, amikor új zenekart alapított és barátját, Lannert kiütötte a nyeregből. A Scháni pedig mindössze tizenkilenc esztendős volt, amikor – pontosan az apai recept szerint – ugyanazt cselekedte. Szakított apjával, zenekart szervezett és kikiálttatta magát keringőkirállyá.

Már az öreg Strausst - / szegény „öreg” negyvenöt éves korában halt meg / - már Strauss Valtert is elismerték kortársai.

Laube az osztrákok Napóleonjának nevezte, mert „amit a franciáknak a napóleoni diadalok, ugyanazt jelentik a bécsieknek a Strauss keringők”. Nem csak Wagner Richárd lelkesedett érte, hanem Auber, Berlioz és Cherubini is.

A fiatal Strauss János azonban mesze túltett apján népszerűség, hírnév és siker dolgában. Wagner mellett olyan rajongói voltak, mint Brahms, Bruckner, Goldmark, Lenbach, Bismarck, Verdi. És a világ első gavallérja, az utolsó nagy király: Őfelsége I. Ferenc József.

Brahms, amikor Strauss Johann felesége megkérte, írjon néhány hangjegyet a legyezőjére, a Kék Duna-keringő témáját írta a legyezőre s alája ezeket a szavakat: „Szerzője, sajnos, nem Brahms.”

Szerény ember volt a keringőkirály. Bécsben kedveltek voltak az arcképével díszített képeslevelezőlapok. A kép alatt ez az aláírás állt: Meister Strauss. Ha ő maga írt ilyen levelezőlapon, a Meister szót mindig áthúzta.

Egyszer egy üzletben, ahol vásárolt, megkérdezték tőle a címét, hogy lakására küldhessék a csomagot. Így mutatkozott be:

- Nevem Strauss. Fivére vagyok Édi Straussnak.

Édi fivére is, Józsi fivére is jeles zeneszerző volt.

De, természetesen, János volt a testvérek közt a legkülönb.

A Kék Duna szinte nemzeti dallá lett Ausztriában. Hallgassuk meg egyik ritkán hallható, de igen hatásos és művészi átiratát. Így, ebben a formában került előadásra 1894. október 14-én, Strauss művészi pályafutásának 50 éves jubileuma alkalmából. Akkor a Wiener Männergesangverein énekelte a Kék Duna keringőt. Most is ők éneklik.

4. Strauss: Kék Duna. Énekkarra

A bécsi keringőről azt írja egyik méltatója, hogy a szerelem pátosza. De a költők Lanner és Strauss korában egészen más hangulatú keringőkkel is megajándékozták a művészi zene rajongóit.

5. Chopin: Keringő

A zongora egyik legnagyobb költője írta ezt a keringőt, kétségkívül nem „talp alá”. Tiszta líra; egy végtelenül érzékeny, melankóliás és szerelmes lélek vallomása - keringő alakjában. A bécsi walzerral nincs más közössége, mint a háromnegyedes ütem. A bécsi walzer: a polgári életöröm dala. Chopin keringői egy arisztokratikus lenületű, magányos művész senkihez sem hasonló, hagyománytalan megnyilatkozásai; latin elegancia és szláv mélabú színezi ezeket a megnyilatkozásokat, amelyeknek mosolya könnyes, könnyei napsugarasak. A világirodalomnak mind a mai napig legegyénibb keringői.
Chopin még csak tizennégy esztendős volt, amikor a latin világ keringő-ideálja teljes fényében és elbájoló szépségében megjelent a párizsi hangversenyteremben. Ennek ma éppen száztíz esztendeje.
Ekkor került bemutatásra Berlioz Fántásztikus szimfóniája. A költő programot is írt művéhez. „Egy beteges érzékenységű és izzó fantáziájú fiatal művész - írta - szerelmi kétségbeesésében ópiummal megmérgezte magát. A méreg nem volt halálos, de hosszú, mély álomba ejtette az ifjú rajongót. A Fántásztikus szimfónia egyes tételei: álmok. A második tétel: a szerelmes ifjú találkozása kedvesével egy álomi bálban.”
Álomi zene ez, valóban. Vele a valse bevonult a szimfóniába, amelyben egykor a menüett képviselte a táncokat.

6. Berlioz: Fántásztikus szimfónia

Második tétel. Valse

A táncjátékok, balettek, dalművek ekkor már befogadták a keringőt, hiszen - hogy mást ne említsünk - A bűvös vadász-ban, már 1821-ben nagy sikerrel keringőztek.. Később parádés számmá lett a keringő, ékítményes nagyáriává. A koloraturás keringők gazdag sorából megszólaltatjuk a legnépszerűbb francia dalműköltő: Gounod, hazánkban alig ismert Rómeó és Júliájának híres és ragyogó keringőjét.

7. Gounod: Rómeó és Júlia

Keringő

Alig van dalműíró – Wagner Richárdot és Strauss Richárdot, Puccinit is beleértve – akinek műveiben ne szerepelne a keringő. A keringő azonban már nem csak dísz, ékítmény, zenei ékszer, hanem a dráma szerves alkotórésze. A bécsi operettnek egyben legfőbb értelme is. Mert a bécsi operettben a szöveg, a versek, a színjáték csak ürügy arra, hogy az operettszerző táncos kedvét kiélhesse, táncot tánchoz fűzhessen, néha érzelmes dalokkal szakítván meg a táncok sorát. A bécsi operett tehát a keringővel áll vagy bukik. De a drámai színpad is tiszteletreméltó szerepet juttatott neki. Beleépítette a cselekménybe. Ilyen drámai keringő a javából a Pierett fátyola közjátéka, amely eszményien vezet el Pierrot tragikus manzárd-szobájából Pierrette eljegyzésének ünnepére, a gyertyák fényétől a ragyogó bálterembe és sugalló erővel érezteti meg a bálterem légkörének drámai feszültségét. A végzet lesi áldozatát szenvedélyes hangjai mögül.

8. Dohnányi: Pierrette fátyola

Keringő

A keringő fajtáit alig lehet felsorolni. Schumann szerint van fej-, láb- és szívkeringő. A fejkeringőt házikabátban írja az ember, ásítva, miközben az utcán másokat visznek bálba a robogó fogatok. A láb-keringők: a Strauss-keringők. Minden mozog, lobog, hullámzik, repdes, repül a keringők hangjaira: hajfürtjeink, tekintetünk, ajkunk, kezünk, lábunk. S a táncolók ellenállhatatlanul magukkal ragadják a nézőket is. A szívkeringők őse a vágykeringő, a Sehnsuchtswalzer; desz-dúrban és asz-dúrban rajonganak ezek a keringők, esti virágok, alkonyi árnyak, eliramlott ifjúság édesbús emlékei.
A tánctörténet szerint van háromféle francia keringő: slow-waltz /lassú keringő/; jetté /gyors keringő/ és sauteuse /szökellő keringő/; van kétféle német keringő: Zweischritt és Dreischritt.
Mi mindezekből csak egyről kívánunk szólni, a slow-waltzról, a lassú vagy angol keringőről. Ennek a műfajnak a negyvenes években talán legnépszerűbb képviselője a Parlez-moi d’amour volt. Alig lehet elképzelni, hogy ugyanabból a családból sarjadt, amelyből a Romeo és Juliette bravúráriája, a Chopin-valse s a Soirées de Vienne. A bengáliai tigris és a sziámi macska rokonságának esete ez.
Lássuk, mivé lesz a lassú keringő költő kezében, hallgassuk meg Debussy lassú keringőjét a Plus que lente-ot.

9. Debussy: Plus que lente

Íme, ide fejlődött százötven esztendő alatt a Ländler, a Volta, a Dreher.
Elbúcsúzunk tőlük, a keringő népes és vonzó családjától. Egy keringővel. A keringő egy város dicséretét zengi: annak a városnak a dicséretét, amelynek kedélyét, derűjét, érzelmességét éppen keringők érzékítik meg a legkifejezőbben. A város, amikor még közel volt hozzánk, amikor még ezer fényben tündökölt és dalolt, a legkedvesebb volt számunkra a nagyvilág városai között. Kedvesebb volt Párizsnál, Londonnál és Milánónál is, Budapest után a legkedvesebb az egész világon. Neki köszönhetjük a keringőt is.

10. Wien, Wien, nur du allein